Pro és kontra: felsőoktatás vagy szakképzés?
Címkék: külföld felsőoktatás ingyenes szakképzés felvételi többletpont összehasonlítás hallgatói szerződés képzési költségek
2013.02.06. 12:50
Napok óta osztok-szorzok: felsőoktatás vagy szakképzés? Alább igyekeztem tényszerűen összeszedni a pro és kontra érveket, hogy megkönnyítsem a döntést. Kiindulópontnak annyit szögeznék le, hogy bár szeretnék a felsőoktatásban tanulni, nem mindegy, milyen áron lenne erre lehetőségem. A másik - erre viszont már a pro és kontra érvek összeszedése közben jöttem rá -, hogy ugyan miért is hagynék ki egy ingyenes szakmaszerzési lehetőséget, amit ráadásul az állam finanszíroz?
PRO ÉS
|
SZAKKÉPZÉS
|
FELSŐOKTATÁS |
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ |
Nappali tagozaton júniusig |
Március 1-ig kell beadni a jelentkezést postán vagy elektronikusan. |
TANULMÁNYOK DÍjA |
Az első szakma szerzése nappali tagozaton addig az évig ingyenesen, amelyikben betöltöd a 21. életéved. Ha azonban évvesztes vagy, vagy ha olyan szakképzésben veszel részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor még abban az évben is ingyenes, amelyikben a 22. életéved betöltöd. Iskolája válogatja, hogy emellett mennyi plusz pénzt kér a diákoktól, erről érdemes telefonon érdeklődni. Mindenesetre a megbízhatóbb iskolák maximum csekély, pár ezer forintos regisztárciós díjat kérnek. |
Jelenleg ez az, ami legkevésbé Ugyanakkor azokon a szakokon, amelyeken decemberben még állami ösztöndíjas képzéseket sem hirdettek volna a ponthatárok - 425 és 470 pont között - a teljesíthetetlenség határát súrolják. Itt tehát marad alternatívának a diákhitel, azaz egy hosszú távú és elönytelen kölcsön úgy, hogy senki sem garantálja a főiskola/egyetem elvégzése után a biztos munkát, azaz a mihamarabbi visszafizetés esélyét (ami ráadásul kamatos kamattal számol, így az első években mást sem csinálsz, mint a kamatokat fizeted vissza, amik persze ez idő alatt is tovább nőnek). |
HALLGATÓI JOGVISZONY ELŐNYEI |
Tanulói jogviszonya révén jogosultságot ad mindarra a kedvezményre és állami támogatásra, amit a felsőoktatásban tanulók élveznek (így általában családi pótlékot, árvaellátást, egészségbiztosítást és diákigazolványt is kapsz). |
Államilag finanszírozott és önköltséges formában tanuló nappalis diákoknak egyaránt jár a diákigazolvány, árvaellátás és egészségbiztosítás. Családi pótlék nem jár, de figyelembe veszik, ha van még egy vagy több kiskorú gyermek a családban, azaz a kiskorú gyermek/ek családi pótlékjának összege aszerinti, hogy a felsőoktatásban tanulóval együtt hány gyerek van a családban. Ha azonban önköltséges képzésre vesznek fel sem szociális ösztöndíjat, sem tankönyvtámogatást, sem tanulmányi ösztöndíjat nem kaphatsz. (Megjegyzem utóbbiak óriási igazságtalanságok, úgy, hogy közben arra kényszerítenek, hogy fizess a tanulmányaidért!!!) |
HALLGATÓI SZERZŐDÉS | Elvégzésük esetén nem kell hallgatói szerződést aláírnod, azaz a képzés ideje alatt mentesülsz a röghözkötéstől, amely jelenleg azt jelenti, hogy a hallgató köteles 20 éven belül a képzésének kétszeres időtartalmára Magyarországon munkát vállalni, ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzés díját. Ugyanígy, ha a képzési idő másfélszerese alatt nem szerzel diplomát, akkor az ösztöndíj felét kel visszafizetned. |
Ha állami ösztöndíjas vagy A hallgatói szerződés aláírásával vállalod, hogy legalább a képzési idő másfélszerese alatt diplomát szerzel, illetve a végzést követő 20 éven belül a képzési idő kétszereséig itthon dolgozol társadalombiztosítási jogviszonyban. Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében az ösztöndíj teljes összegét fogja követelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. |
KÜLFÖLDI TAPASZTALAT |
A szakképzésben (de ez is iskola függvénye, nyilván érdemesebb olyan helyre jelentkezni, ahol erre van lehetőség) is létezik a felsőoktatási Erasmus programhoz hasonló, csak itt Leonardo programnak hívják. A véleményeket olvasva úgy tűnik, ez az az ösztöndíj, amit feltétlen érdemes kihasználni. |
Állami rész- vagy teljes ösztöndíjasként húsz éven belül úgy vállalhatsz külföldön munkát, ha az elvégzett képzés idejének kétszereséig itthon dolgozol társadalombiztosítási jogviszonyban. Ez BA képzés esetén 6 évet, BSC-nél 7 évet, MSc képzés esetén plusz 4 évet, orvosi/jogi képzés esetén pedig tíz évet jelent. A felsőoktatási tanulmányok alatt az Erasmus program jelenthet biztos pontot arra nézve, hogy körbenézz külföldön és tapasztalatokat szerezz. Persze Erasmus közben nem szabad munkát vállalni a szabályok szerint, azaz közben is tanulnod kell, csak nem magyarul, hanem egy adott idegen nyelven. |
TÖBBLET PONTOK |
A szakképzésért adott felsőoktatási szakon többletpont adható. Az aktuális Felsőoktatási Tájékoztatóban lehet tájékozódni arról, hogy melyik szakképzésért mennyi többletpontot adható adott szakokon.
|
A szakképzésekért, a nyelvvizsgákért, a sportteljesítményért és tanulmányi versenyekért adhatóak többletpontok a felvételi eljárás során.
|
A RENDSZER | Az oktatási rendszer átalakítása a szakképzést sem kerülte el. Az új OKJ rendszer által kínált szakmák és követelmények INNEN tölthetőek le. Érdemes alaposan átböngészni, mert sok minden megváltozott, de az is elég lehet, ha a szakképzést nyújtó iskolák kínálatát tekintjük át, hiszen az iskolák már alkalmazkodtak az új rendszer követelményeihez. A felsőoktatási rendszer jelenleg is rendkívül bizonytalan rendszeréhez képest a szakképzés stabilnak mondható annak tekintetében, hogy az első szakma megszerzése továbbra is ingyenes a fentebb már említett korhatár betöltéséig. |
A felsőoktatási rendszer az elmúlt és az idei évben hozott folyamatosan változó intézkedések miatt számos bizonytalanságot rejt magában, és feltehetően a jövőben
Az ELTE a tavalyi 19,4 milliárd helyett idén már csak 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat. A pécsi egyetemtől 5,4 milliárdot, a debreceni tudományegyetemtől 4,8 milliárdot vonnak el, míg a Szegedi Tudományegyetemnek a tavalyi 16,6 milliárd után csak 12,4 milliárd jut a központi költségvetésből. A Budapesti Corvinus Egyetemtől 2,3 milliárdot vonnak el a 2012-es évhez képest, a Budapesti Gazdasági Főiskola 1,1 milliárdot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig 2,4 milliárdot veszít. |
ÁLLÁS ÉS EGZISZTENCIA |
Egy jól megválasztott szakma biztos állást adhat a kezedbe (általában két év alatt lehet elvégezni a szakképzést), amellett, hogy a későbbiekben nem zárja ki a továbbtanulás lehetőségét. Nagy előny, hogy a szakképesítéssel külföldön is elhelyezkedhetsz, illetve, hogy ha a későbbiekben felsőoktatásban tanulsz tovább, akkor is lesz a kezedben egy papír, amivel vagy a felsőoktatási tanulmányaid mellett, vagy azt követően (ha az ott szerzett képesítéssel nem sikerül elhelyezkedned) dolgozhatsz. Sokan mondják, hogy manapság több lábon érdemes állni, ez ebben az esetben a szakképzés melletti érvként fogható fel.
|
Felsőoktatási, így főiskolai vagy egyetemi tanulmányaid utáni (ez alapképzés esetében a legtöbb szakon 3-3,5 év, mesterképzés esetében 4-4,5 év) elhelyezkedésed legfőképpen azon fog múlni, hogy sikerült-e olyan szakot választanod, ahol egyrészt jól tudod kamatoztatni képességeidet, másrészt a munkaerőpiac is nyitott arra a területre, amelyet elvégeztél. Ha állami ösztöndjías képzésben tanultál, akkor kötelezően csak itthon vállalhatsz munkát a hallgatói szerződés értelmében (kivéve, ha nem akarod visszafizetni a tanulmányaid árát). Ha önköltséges képzésben vettél részt, és ezt nem tudtad kifizetni, akkor a diákhitel visszafizetése az első feladat ami rád vár.
|
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A felsőoktatásról 2013.02.07. 00:54:10
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gozos 2013.02.07. 09:52:50
Ebből szakmájához minden szinten értő mérnök lett.
Ma már nincsen technikum. Pedig amit annó 5 évben megtanítottak, az a szakmai anyag felveszi a versenyt egy 4 éves gimnázium + nem túl erős műszaki főiskola kombinációjával.
Ugyanis régen a technikumban már első évtől keményen tolták a szakmai tárgyakat. Az ötödik év pedig kőkemény szakma és technikusi vizsga - amin ki lehetett bukni, így mindenki félt tőle.
Sokkal jobban, mint ma egy főiskolai/egyetemi záróvizsgától és védéstől.
Makkasz 2013.02.07. 09:54:56
A továbbtanulás hosszútávú, egész életre kihat döntés. A napi politikát, jelen körülményeket figyelembe venni csak akkor szabad, ha valamely képzési formát valaki nem tud bevállalni.
Ha valakiben megvan a képesség hogy felsőoktatásban tanuljon, miért adná alább, miért ne aknázná ki a benne rejlő potenciált?
Az összehasonlításban tévedések, csúsztatások, hazugságok vannak, hogy a szakképzést kedvezőbb színben tüntesse fel.
Pl.röghözkötésről. Bárhol vállalhat munkát az is aki a szerződést aláírja. Meghatározott, mennyi ideje van "ledolgozni". Nem fidesz kormány el fogja törölni ezeket a szerződéseket. Ha szerződést szegve külföldön dolgozol, magyar államnak halvány reménye lehet, hogy visszaperelje költségeidet, de a munkavállalást megtiltani, ha pert nyerne se képes.
A lényegi kérdés mégsem ez.
Azt kell tanulni ami érdekel. Azt kell tanulni amivel majd elképzeléseidnek megfelelő állást tudsz szerezni. Azt kell tanulni, amivel szellemileg és anyagilag meg tudsz birkózni. Ráadásul feszíteni kell a húrt, a legtöbbet kihozni önmagadból.
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:05:34
2013.02.07. 10:07:27
A kamu-diplomának, és értéktelen papírgyűjtésnek szvsz, hamarosan le fog áldozni, egyszerűen nincs szükség magasan kvalifikált de hasznavehetetlen munkaerőre, akik jobbára kávét főznek a főnöknek, és tologatják az aktákat egyik fiókból a másikba, (és egyébiránt másra nem is alkalmasak). Ezekhez a munkákhoz nem kell egyetemi végzettség, bár tudom egyelőre sok helyen megkövetelik. Ha bocsátkozhatok kicsit jóslásokba is, -már vannak jelei- de valószínűleg előbb utóbb vissza kell az országnak állnia a produktív értékteremtés útjára, ha nem akar belefulladni a szarba. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakiskolai végzettségek előnyben lesznek. Szerintem mindenképp érdemesebb szakmát tanulni, felsőfokú oktatást választva pedig csakis olyan irányba menni, aminek van értelme. (műszaki, technológiai irány). Haszavehetetlen diploma megszerzése pénz- és időpazarlás.
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:15:15
Agnesko (törölt) 2013.02.07. 10:16:50
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:35:52
Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgató köteles:
- meghatározott időn belül, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet,
- az oklevél megszerzését követő húsz éven belül – jogszabályban meghatározott kivételekkel – az
általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének
megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt
eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy
magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony)
vagy
- átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított állami
ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a magyar államnak, ha az első
pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami
részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
- visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított állami ösztöndíjnak
vagy állami részösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó
napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét
a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a második pont
szerint hazai munkaviszonyt.
mackóprés 2013.02.07. 10:36:36
Tina0611 2013.02.07. 10:36:42
És újból megírnám a pontosítást, ami ezek szerint ki lett moderálva: Családi pótlék és családi adókedvezmény csak a szakképzés alatt jár, egyetem alatt már nem.
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:47:43
Honnan van az információ, hogy nem jár?
wirth6 2013.02.07. 10:48:24
" a szakképzés elvégzése után nyugodt szívvel dolgozhatsz fél évet-egy évet külföldön" - Ezt akkor is megteheti, ha állami finanszírozású képzésben egyetemet végez, hiszen a Hallgatói szerződés csak azt követeli meg, hogy a végzés utáni húsz évben a képzési idő kétszeresét töltse itthoni munkaviszonyban, ami pl öt éves képzés esetén tíz évet jelent, ami a húsz évnek csak a fele.
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:49:31
ballus 2013.02.07. 10:50:24
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.02.07. 10:51:55
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:59:56
Tina0611 2013.02.07. 11:00:13
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 11:04:03
Tehát:
- családi pótlék nem jár felsőoktatásban a gyermek után csak annyiben, hogy figyelembe veszik, ha van még kiskorú gyermek a családban. Azaz, ha egy kiskorú gyermek van, akkor ez 1100 forint pluszt jelent a kiskorú gyermek családi pótlékjában. Ha két kiskorú gyermek van, akkor a családi pótlék összege megegyezik a három gyernek után járó összeggel, de persze ezt csak két gyerek után kapja meg a szülő.
Eszerint a logika szerint, ha egy vagy több kiskorú gyerek van a családban, akkor a felsőokatásban tanulót, mint eltartottat a családi adókedvezménynél figyelembe veszik?
SpockCooper · http://spockcooper.blog.hu 2013.02.07. 11:08:10
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 11:14:57
Tina0611 2013.02.07. 11:15:19
endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2013.02.07. 11:18:35
a magyar arisztokrata nemesség (értelmissség) meg lenéz ha nincs diplómád, tehát kell hogy legyen diplómád!
Nick Leeson 2013.02.07. 11:18:39
Nem teljesen mindegy, hogy mit forrong a felsőoktatás? Vagy, hogy átalakulóban van-e? Diplomázz le, aztán 5-10-20-30 év múlva senkit nem fog érdekelni, hogy épp átalakult a felsőoktatás, amikor diplomáztál!!!!
Én most 40 évesen járok egyetemre. Nagyon sajnálom, hogy nem 20 évvel ezelőtt szántam rá magam!
Hidd el egy diplomával, egészen más síkra terelődik az életed, mint anélkül...
Tina0611 2013.02.07. 11:25:26
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/csaladi20120831.html?highlight=családi adókedvezmény
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 11:36:16
béla a görög (törölt) 2013.02.07. 11:47:52
Ez így valahogy rosszul néz ki...
1) Először is mihez értek, mihez van affinitásom. (ha van)
2) Mi az amit mindennél jobban szeretnék mi a belső indíttatásom (ha van)
3) ha az első kettő valamelyike kilőve akkor a felsőoktatást kár erőltetni, magát a kérdést is felesleges feltenni... jó, persze tudom szokás.
===
Egyébként: Nem kötök szerződést az állammal semmilyen formában. Inkább fizetek.
Az egyéni érdekeimet, elhatározásomat soha, de soha nem rendelem alá se közösségnek, sem senkinek.
Tudom. van szakmám és 2 diplomám. fizettem is érte.
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 11:48:12
Makkasz 2013.02.07. 12:00:43
Soha nem vettem fel "szakképzésben résztvevőt", ha már nem diplomás, akkor a korábbi tapasztalat döntött (szakképzéssel elképzelésem nincs hogyan lehet állást találni).
A másik, hogy a hallgatói szerződés nem zárja ki egyáltalán a külföldi munkavégzés lehetőségét, addig a szakképzés bezárja a kapukat. Míg a magyar egyetemek diplomáit Euban mindenütt és a világ nagy részén elfogadják, addig a szakképzést sehol.
Zsuzsi szerint 2013.02.07. 12:17:52
A szakképzéssel tapasztalatot is szerezhetsz, az ugyanígy benne lesz az önéletrajzodban. Persze nyilván nem mindegy, hová kell felvenned az embereket, és ott milyen képzettség/tapasztalat az elvárás.
A szakképzést elfogadják az Eu-ban is, az Europass kiállítása után: europass.hu/pages/content_cert/index.php?page_id=1125
europass.hu/pages/content_annex/index.php?page_id=1124
Most néztem utána, és a magyarországi szakképzés része a szakképesítés európai keretrendszerének, hasonlóan a bolognai rendszerhez:
www.mszt.iif.hu/documents/szsz0504_toth2.pdf
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.02.19. 14:21:06
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.02.19. 14:21:16
A barátnőd esete is azt mutatja, hogy aki be tud jutni egyetemre, az egyetemre megy, legfeljebb kiegészíti egy szakképzéssel.
Mondjuk ez az általad említett kommunikáció szakon tipikus, mert ott sokan menet közben jönnek rá, hogy könnyű diplomát szerezni, de tévéhez-rádióhoz-újsághoz csak protekcióval lehet bekerülni...
Makkasz 2014.11.17. 12:32:07
Másik oldalról, ha vannak diplomás jelentkezők (márpedig mindig vannak), senki nem fogja mérlegelni sem, hogy jobban passzol a személyisége a szakképzettnek.
A szakképzésben részt vett és diplomás felvételi esélyei talán többéves szakmai gyakorlat után egyenlítődnek ki felvételre, de fizetésben pl. soha.
Makkasz 2014.11.17. 12:32:12
Aki külföldön akar dolgozni, szóba sem jöhet a szakképzés. Nem fogják felvenni.
Szakmai gyakorlat egyetemen is van, de megmondom őszintén, hogy frissen végzett felvételénél ez nem számít, sokkal inkább a személyisége az interjún. Kivétel ha a felvevő cégnél szerzett gyakorlatot, az számít.
Ráadásul felsőfokú tanulmányai közben órarendjébe foglaltan fejlesztheti nyelvtudását, nem tudom szakképzésben van-e nyelvoktatás egyáltalán.
Szerintem szakképzésre az menjen, akinek nincs tehetsége vagy lehetősége felsőfokú képzettséget szerezni. A kis könnyebbség anyagialgg vagy munkaráfordításban nem éri meg az életreszóló hátrányt diplomásokkal szemben.