KSH 2010-es kutatása szerint Magyarországon a fiatalok munka iránti vágya a nemzetközi összehasonlítást nézve is nagyon alacsony. Pedig a nappali tagozatos diákok 43 százaléka tanév közben és nyáron is rendszeresen dolgozik. Bár számos diákmunka-közvetítő van a piacon, aki tapasztalatlan, könnyen átvághatják.

Emlékszem, már az első diákmunka próbálkozásomnál sikerült belefutnom egy átvágós melóba. Egy tálca kaktuszt nyomtak a kezembe, amit azzal a kamu szöveggel kellett értékesítenem, hogy "a kertészeti egyetemen a kaktuszkiállítás után maradtak meg ezek a különleges darabok, melyek megvásárlásával Ön most az egyetemet támogatja". A munkát hirdető cég az egész akciót azzal nyitotta, hogy a menedzserük tartott az összetrombitált diákoknak egy jó negyedórás fejtágítást, amely arról szólt, hogy ha kőkeményen dolgozol és felküzdöd magad, akkor olyan lehetsz mint ő, aki már egy külön szobában ücsörög és magas fizetésből éldegél. Voltak páran, akik azonnal elmentek, de a többség maradt, így én is. Két órát zarándokoltam helyről-helyre a kaktuszokkal, aztán letettem a lantot. Ott egy életre megjegyeztem, hogy mi az a "munka", amit nem vállalok el.

Egy évekkel ezelőtti felmérés szerint a diákoknak csupán a 10 százaléka van tisztában azzal, hogy mennyi pihenőidő jár a munkavállalóknak, és milyen pótlékokat kaphatnak túlóra vagy éjszakai műszak esetén.

A diákmunkára ugyanúgy a mindenkori minimálbérre vonatkozó szabályok érvényesek, azaz jelenleg 2013-ban 98.000 forint. Eszerint az órabér minimum idén 564 forint. 

A diák- és iskolaszövetkezetek sokszor nagyobb biztonságot nyújtanak, mint a face to face alapon létrejövő munkák. Tavaly előtt a vállalkozoinegyed.hu beszélt olyan fiatalokkal, akiket végül egyáltalán nem, vagy csak részben fizettek ki. Renátát másfél hónapos, szabadnap nélküli munka után hajtották el pénz nélkül, miközben napközben büfében dolgozott, éjszaka pedig egy szórakozóhelyen hordta az italokat. Gábort sem járt sokkal jobban. Balatonfenyvesen egy vízibicikli-kölcsönzőben dolgozott reggeltől estig, emellett a tulajdonos lakását is takarította, de végül csak a bér kétharmadát fizették ki, arra hivatkozva, hogy nem pörgött eléggé az üzlet.

Előfordul, hogy a diákszövetkezeteket is megtalálják azok a cégek, akik veszélyes vagy megalázó munkára keresnek embereket, bízva abban, hogy a naiv diákok között alkalmazottra lelnek. Ilyen például a kocsik közötti szórólapozás, a jutalékos telefon-marketing, a vicces figurának öltözés vagy méltánytalan összegért mezőgazdasági/egyéb robot. A diákszövetkezetek persze igyekeznek kiszűrni ezeket a munkákat, ezért ha a munkaajánló nem körvonalazza világosan a feltételeket nem jön létre a megállapodás, de van ellenpélda is. Zsófi 2010-ben szerzett keserű tapasztalatokat egy autóalkatrész gyárban, amelyet szintén egy közvetítő cégen keresztül intézett.

A neon.hu arra is talált példát, amikor ugyan minden rendben ment az iskolaszövetkezet által létrejött áruházi munkahelyen, de a diáklányt molesztálta a főnöke, így végül otthagyta a munkát. „Nem vagyok prűd, és nem zavarnak a fiús poénok sem, de amikor folyamatosan az én melleim és hátsóm volt a vicceinek a célpontja, kezdtem kényelmetlenül érezni magam” - a biztosítékot mégsem ez vágta ki, hanem amikor Peti egy este a falhoz nyomta az üres raktárban, és a nyakát kezdte csókolgatni. „Éreztem, hogy felizgult, és elég durván szorította a csuklómat, közben „odalent” fogdosott. Nagyon megijedtem, nem tudtam, mit csináljak, nem akart elengedni” - mesélte Orsi. Végül az arra járó biztonsági őrnek köszönhetően nem történt nagyobb baj, de a lány már másnap felmondta a diákszövetkezetnél a munkát. 

Vannak jogaid

Soha ne felejtsd el a közvetítőnél tisztázni a feltételeket és az első legyen az, hogy utánanézel adott diákszövetkezetnek/iskolaszövetkezetnek, hogy valóban bejegyzett munkaközvetítő-e. A korrekt írásbeli munkaszerződés ad garanciát arra, hogy ne foglalkoztassanak feketén, kifizessenek, szükség esetén adjanak védőitalt és védőruhát, iktassanak be a munkaidőbe szüneteket (például számítógépes munka esetén ez minden 50 perc után kötelező 10 percet jelent), és a ki nem vett szabadságok után is fizessenek ki. 

Sokan élnek vissza azzal, hogy jogellenesen alkalmazzák a próbaidő intézményét. Jó, ha tudod, hogy próbaidőt kikötni kizárólag a munkaszerződésben lehet, és csakis annak megkötésekor lehet, utólagosan nem. Minden szempontból teljes értékű munkaviszonynak számít, így a bérezésre, szabadságolásra és a munkavégzési körülményekre ugyanazon szabályok vonatkoznak. Egyetlen különbség van: bármelyik fél felbonthatja a munkaviszonyt a próbaidő alatt.

A fiatal munkavállalót évi 25 nap szabadság illeti meg, egyszer a 20 nap alapszabadság, és ehhez jön 5 nap pótszabadság, ami a kora miatt jár. Utóbbi utoljára abban az évben jár, amikor a 18. életévedet betöltöd. Mindezt figyelembe véve egy két hónapos nyári munka alatt négy nap szabadságnap illett meg, ami után ugyanúgy fizetnie kell a foglalkoztatónak.

Ha mégis szabálytalanság tapasztalsz, a legolcsóbb (ingyenes) és legcélravezetőbb, ha bejelentést teszel az illetékes munkaügyi felügyelőségnél. Ilyen esetekben ugyanis a felügyelők helyszíni ellenőrzést tartanak és  kötelezik a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére, sőt még munkaügyi bírságot is kiszabhatnak. 

Magyarországon a Munka törvénykönyve alapján a diákok 16 éves koruktól vállalhatnak munkát, de az iskolai szünetek alatt 15 éves kortól is dolgozhatsz, ha szüleid vagy törvényes képviselőid hozzájárul. BŐVEBBEN ITT OLVASHATSZ.

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr145345668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.06.16. 12:55:04

Nekem az volt a tapasztalatom az iskolaszövetkezeteknél, hogy alapvetően azoknak tudnak munkát adni, akik adott félévben egyetemen csak pár órát vettek fel, mondjuk csúszás miatt, vagy van még jogviszonyuk október végéig, esetleg olyan szakra járnak, ahol nem nagyon kell bejárni. Normál esetben nem nagyon tudnak olyan ütemben munkát adni, ami lehetséges lenne.

A másik fele a bizniszüknek pedig az, amikor elmennek az emberek szakmai gyakorlatra, vagy egy céghez dolgozni, a cégnek és a diáknak viszont a diákszövetkezeten keresztüli bejelentés éri meg legjobban, tehát ez esetben nem is az iskolaszövetkezet szerzi a munkát, ők csak papírozzák és leszedik a sápjukat. Ja, és ilyenkor a papírra bármi belefér, pl. a teljesítmény bért is át szokták váltani órabérre. Ebből is látszik, hogy mekkora hiénák az iskolaszövetkezetek, az egész tevékenységük arra épül, hogy más az adózás, ha rajtuk keresztül dolgozik a diák, nem kell pl. járulékot fizetni, ennek a különbségnek egy részén pedig élnek ők.

Amarilla szerint 2013.06.16. 13:30:59

@Ensiada Arkoveitie: Kétségtelen, hogy nem véletlen van a piacon ennyi diákmunka közvetítő, de talán kitűnnek azok (a diákok között terjedő tapasztalatok alapján pl.), akik korrektebbek az átlagnál. Szerintem az nagyon benne van az iskolaszövetkezetek elkanászodásában, hogy a diákok nincsenek igazán tisztában a jogaikkal, és sok mindent lenyelnek-elfogadnak.

Minél több a felvilágosult diák - aki a fenti pontokra is garanciát követel - és minél több a bejelentés szerződésszegés vagy egyéb szabálytalanság esetén, annál inkább tisztulhat a rendszer.

Nem nehéz belátni, hogy milyen hatalmas az iskolaszövetkezetek felelőssége például abban, hogy milyen körülményekhez és morálhoz szoktatják a munka világában még tapasztalatlanokat/és az őket megkereső cégeket....

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.06.16. 13:42:19

Szerintem csak akkor kezdene tisztulni a rendszer, ha teljesen piaci alapra kerülne, és nem lenne az iskolaszövetkezeteknek adóelőnye azzal szemben, ha mondjuk egy cég közvetlenül vesz fel diákmunkásokat. Akkor ugyanis tényleges pluszt kellene adniuk az iskolaszövetkezeteknek, nem csupán az adóelőnyből élnének.

Mesterlövész 2013.06.16. 14:15:47

Azt hiszem, hogy nem állok értetlenül a tény előtt, hogy nem nagy a kedv a diákmunka iránt. Én sem robotolnék aprópénzért.

Amarilla szerint 2013.06.16. 14:29:47

@Ensiada Arkoveitie: az iskolaszövetkezetek létét és előnyeit többek között azzal indokolják (pl. itt egészen hosszan: www.munkaugy.co.hu/jogszabalyok/uj-ev-uj-szabalyozasok-hogyan-valosithato-meg-2013-ban-a-hatekony-foglalkoztatas/), hogy igazán csak ők képesek rugalmasan kezelni a diákok időbeosztását - mondjuk pont ez az, ami szerinted nehezen jön össze.

Az egészből nekem az jön le, hogy általában a munkáltatók plusz kockázatot látnak a diákok foglalkoztatásában (nem elég felnőttek, tapasztalatlanok a munka világában, nehezebben kezelhetők - ezek persze csak felvetések), ezért nekik biztonságot ad, ha egy szövetkezettel szerződnek.

Erre alapozva aztán a törvények a lehető leginkább támogatják ezt a rendszert, azaz az iskolaszövetkezetek és cégek közvetítését. Amúgy a linkből kiderül, hogy az új munka akcióterv alapján iskolaszövetkezeten kívüli 25 év alatti diákfoglalkoztatásnál is megadják a munkáltatónak a 27 százalékos adókedvezményt, csak éppen „amennyiben iskolaszövetkezet helyett a munkáltató saját maga kívánja foglalkoztatni a pályakezdőt, akkor a legnagyobb kedvezmények maximálisan érvényesíthető időtartama jelentősen csökken (180 nap a maximum), illetve a diák későbbi elhelyezkedési esélyei csökkennek".

A kérdés mindezen túl az, ha az iskolaszövetkezeteknek nincsenek fenti kedvezményei, vajon mennyivel kerülnének közelebb a diákok a korrekt munkaszerződésekhez?
A másik, hogy az iskolaszövetkezetek akkor tulajdonképpen kiknek az érdekeit is képviselik?

dr Smittpálelnökúr 2013.06.16. 17:30:14

A posztban néhol keveredik a szezon a fazonnal.

Az iskolaszövetkezetben dolgozó diáknak nem jár szabadság, még akkor sem, ha most 15-en megírják, hogy de jár.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.06.17. 09:06:54

@Amarilla szerint:
Valójában az iskolaszövetkezetek a munkáltatóknak adnak nagyobb rugalmasságot, nem a diáknak. Ugyanis így a munkáltató megteheti, hogy kevesebb teljes idős alkalmazottat foglalkoztat, ha épp egy műszakra nincsen ember a raktárban, akkor szól az iskolaszövetkezetnek, hogy jövő hét szerdán délutáni műszakba kellene egy diákmunkás, azok meg felhívják a szóba jöhető diákokat, akik aztán igyekeznek szabaddá tenni a jövő hét szerda délutánt. Ez a rendszer pont nem a diáknak jó, hiszen ő az aki nem tervezhet.

Amarilla szerint 2013.06.17. 10:06:02

@dr Kangörény: Eszerint fiatal munkavállalónak jár, de csak akkor, ha iskolaszövetkezeten kívül foglalkoztatják? Nekem ez itt (www.jogiforum.hu/hirek/23387#axzz1NeKu6vg0) egyáltalán nem volt egyértelmű, főként, hogy dr. Czank Bernadett még ki is emelni, „különösen a szezonmunkás diákokkal szemben".

„Ki kell még emelni, hogy a hatályos Munka Törvénykönyvével ellentétben a munkáltatók – különösen a szezonmunkás diákokkal szemben – szívesen elfelejtik a munkavállalót megillető szabadságok kiadását, illetve a ki nem adott szabadság megváltását a munkaviszony megszűnésekor. A fiatal munkavállalót évi 25 nap szabadság illeti meg, mely 20 nap alapszabadságból és 5 nap – speciális, a fiatal korra tekintettel járó – pótszabadságból tevődik össze. A pótszabadság utoljára abban az évben jár, amikor a munkavállaló a 18. életévét betölti. Így tehát egy két hónapos nyári munka esetén négy nap szabadságot „termel ki” a dolgozó fiatal, ami összesen – a napi minimálbérrel számolva – 13.520,-Ft. Ezért az összegért már megéri a fiatal munkavállalóknak is felemelni a szavát a munkáltatóval szemben, egyben jó tapasztalatokat is szerezhet a munkahelyi konfrontáció kulturált és hatékony kezelése terén."
süti beállítások módosítása