A test- és egészség kultusznak köszönhetően megszaporodott edzőtermek és wellness szolgáltatások száma visszahatott a munkaerőpiaci igényekre, ami pedig a képzési kínálatot generálta. Számos helyen keresnek fitness (és wellness) edzőket - legyen szó termekről, szállodákról vagy akár külföldi lehetőségekről - és azoknak a száma sem apad, akik ezt a szakképzést választják.

A fitness-wellnes instruktor képzések mára két év alatt végezhetőek el, ami önmagában is jelzi, itt már nem csak hobbiról, szórakoztató félállásról van szó, hanem egy olyan szakmáról/hivatásról, ami évekig tartó rákészülést igényel. A fitness instruktor a hivatalos  OKJ jegyzék szerint felügyeli a különböző erőfejlesztő és kardio gépeken végzett edzéseket, emellett mint személyi edző edzéstervet készít, vagy tanácsot ad az edzésprogram összeállításához.

A szakképesítéssel rendelkező képes:

• a kliens testalkati és fittségi állapotát meghatározni
• a kliens aktuális állapotából kiindulva reális edzéscélokat megfogalmazni
• az elérendő célokhoz megfelelő edzéseszközöket és módszereket rendelni
• az edzésprogram végrehajtását szakszerűen felügyelni
• a gyakorlatokat és a gépek használatát bemutatni
• szükség esetén segítséget nyújtani
• a technikai hibákat kijavítani
• a kliens motivációját megerősíteni
• az edzés eredményességéről pontos visszajelzést adni
• indokolt esetben az edzésprogramot módosítani
• baleset, sérülés esetén elsősegélyt nyújtani
  
  

Végigolvasva a követelményeket kiderül, hogy miért tartozik a szakmai modulok közé az egészségügy és elsősegélynyújtás éppúgy, mint az edzéselmélet és gimnasztika valamint a fitness termi kondicionálás. A leendő vizsgázónak tisztában kell lennie a szervrendszerek anatómiájával, működésével és sportadaptációjával, emellett a különböző életkorú egyének biológiai és terhelésélettani sajátosságaival. 

Izzadni legyen élvezet

Ha ezt a szakmát szeretnéd választani, kifejezetten szeretned kell a mozgást, és jó, ha nem ijedsz meg akár napi 3-4 óra edzéstől sem. Vannak, akik eleve a megszállottjai a mozgásnak és a sportnak, ezért döntenek az edzőség mellett, míg mások éppen azért választják, hogy az állandó elvárások hatására elkötelezetté váljanak. „A sport (fitness) megszállottja és nem utolsó sorban az a valaki vagyok, aki hamarosan segíteni fog neked abban, hogy könnyebben eligazodj a különféle fitness irányzatokban" - írja bemutatkozó írásában Alexa, akinek egyelőre nincs végzettsége, de tervezi, hogy fitness instruktor és személyi edző szakon tanul tovább szeptembertől.

„A sikernek sok összetevője van a fitness szakmában is, mint az élet más területén. Nemcsak a gazdag tudásanyag lényeges egy jó edzőnél, hanem az emberekkel való megfelelő bánásmód és a megújulás, a motiváltság is fontos tényező. Magam is folyamatosan járok kongresszusokra, rendezvényekre, hogy minél sokoldalúbb legyek a vendégeim számára" - válaszolta Nagy Amarilla aerobik oktató és személyi edző arra a kérdésre, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres személyi edző, aerobikoktató lehessen.

A szakma napjainkra kitermelte a maga sztárjait (gondoljunk csak Béres Alexandrára vagy a Schobert házaspárra), ám a mindennapi reflektorfényben élő fitness guruk mellett egyre több olyan edző-oktató él Magyarországon, aki szakmai berkekben vagy kisebb szubkultúrákban elismert. Lévén, hogy az edzések hangulata alapvetően meghatározza a tevékenység élvezetét (avagy nem élvezetét) jellemzően azok a személyiségek emelkednek ki a sűrűjéből, akik személyiségükkel intenzív hatást (naná, hogy pozitívat/lelkesítőt) gyakorolnak a mozogni vágyókra. Varró Gyula aerobik edző specialitása például a jó hangulatteremtő képesség. „Szeretném az embereket bevonni egy közös élményórába. Mindig fejlődni kell, újat hozni. Fontos, hogy megtaláljam az egyensúlyt, ne legyen túl nehéz, de könnyű sem a koreográfia. Ugyanakkor szórakoztató legyen és élményt adjon a közönségnek is és természetesen nekem is" - sorolja a vele készült interjúban a lényeges mozzanatokat.

A megnövekedett érdeklődés következtében a felhígulás veszélye is megnőtt a frissen végzett edzők körében. Általános tapasztalat, hogy egy jó edző nem csak elvégzi az iskolát, hanem közben is (és lehetőség szerinte előtte, de utána biztosan) képzi magát. A (tovább) képzési lehetőségek tára kis túlzással végtelen: csak a neten elérhető anyagok is több évre elegendő információt jelentenek.

(Például EZEN AZ OLDALON számos sikersztorit és anyagot olvashatsz, amit Kapin Bogi gyűjtött össze.)

Mennyi az annyi?

A szakma szépségei mellett nem kerülhetjük ki az anyagi vonatkozásokat. Állás kínálatban nem lesz hiány, de azt jó tudni, hogy sehol sem szeretik a teljesen kezdőket, ezért már a tanulmányok alatt törekedni kell rá, hogy minél több helyen szerezz szakmai gyakorlatot és referenciát. A fitness instruktorok általában óraadói rendszerben, számlaképesen (egyéni vállalkozóként, kft-ben vagy bt-ben) dolgoznak és naponta akár 2-3 edzőteremben is megfordulhatnak. Óránként átlagosan 3000 forintot kérhetnek el, de ezt ki lehet egészíteni az óradíj 20 százalékával egyenlő ún. motivációs bónusszal, amit a résztvevők létszáma alapján számolnak ki. 

Mindezt összesítve, ha valaki heti 6 napon át napi 2 órát vállal,  havi 48 óra megtartásával, bónusszal számolva havi bruttó 173 ezer forintról állíthat ki számlát. Persze ez az összeg azonnal megemelkedik, ha napi 3 órával számolunk, ebben az esetben akár 260 ezer forint bruttó is megkereshető - de ennél többet a szakemberek szerint nem éri meg vállalni, mert túlterheltség léphet fel.

Ha pedig valaki személyi edzőként is megállja a helyét a csoportos órák mellett akkor mindezt kiegészítheti az egyénre szabott és tanácsadáson is alapuló, óránként bruttó 2500-5000 forintért vállalható edzésekkel.

Már egy évvel ezelőtt hírt adtak a jelentősen átalakuló és megdráguló felnőttképzésről, ami az új OKJ-val együtt lépett életbe. Növelték a képzések minimumóraszámát, ezért a tanfolyamok is drágábbak lettek, hasonlóan a tanulmányok idejéhez. Körbenéztünk, merre lehet ebben a helyzetben ingyenes vagy kedvezményes oktatást találni.

A felnőttképzés tekintetében óriási a választék, egymást érik a hirdetések és iskolák, ahol különböző tanfolyamokon szakma szerezhető. Már írtunk róla, hol mivel csábítanak az intézmények, hiszen a verseny óriási, ezért az iskolák igyekeznek egymás felé licitálni plusz szolgáltatásokkal és kedvezményekkel.

Az iskolarendszerű szakképzések első (ingyenesen szerzett!) szakmaszerzés esetén ingyenesek. Tehát, ha valaki például saját pénzén műkörmösnek tanult felnőttképzésben, az nem számít első szakmának. Csak az a képzés számít bele a képzési időbe, ami államilag finanszírozott volt. 

Nézzük például a kisgyermekgondozó, -nevelő tanfolyamokat. Elég, ha beütjük a google-ba és máris elénk tárulnak a lehetőségek (lásd az alábbi képen). Az első találat a Focus Oktatóközpont képzése, itt potom 169 ezer forint + 59 ezer forintos vizsgadíj a képzés díja, úgy, ha már eleve a 15 ezer forintos kedvezménnyel számolunk. Az iskola egyébiránt nyolc különböző képzési területen oktat, amitől még lehet minőségi a képzés, bár - írről is írtunk korábban - minél több képzési terület, annál inkább fennáll a szétaprózódás veszélye.

A második találat a Computerschool képzése, amely máris kevesebbel számol, de itt már alaposan utána kell számolni a költségeknek, mert a részletekből jön össze a teljes tandíj. Maga a képzés estin olcsóbb, itt 50 ezer forint, ehhez jön hozzá a vizsgánként és modulonkénti 5 ezer forint (maximum 30 ezer a képzés ideje alatt), valamint a regisztrációs díj, ami 15 ezer forint. Összesen tehát 95 ezer forinttal kell számolnunk, és azzal, hogy minden bizonnyal lesznek még tankönyv és jegyzetköltségeink.

A szintén elsők között található több évtizedes múlttal bíró Schola Europa ezzel szemben havi 15 ezer forintos (azaz összesen 75 ezer forintos) tandíjat kér, amelyben benne vannak már a vizsgadíjak és a regisztrációs díj is. Első szakmaszerzés esetén a képzés esti tagozaton is ingyenes (!), a regisztrációs díjat (6000 forint) kell csak kifizetni, amely viszont már a diákigazolvány árát is tartalmazza. Az intézmény frekventált helyen, a Keleti pályaudvarnál, jó közlekedési lehetőséggel érhető el. Itt az idegennyelvi képzés is ingyenes, esti tagozaton ugyan nem kötelező (de nappalin igen), fakultatívan választható. A Scholában öt képzési területen oktatnak, és mindegyik területen viszonylag kevés szakmát, így valószínűsíthető, hogy az oktatott szakmákra elegendő figyelem jut. Szociális területen a kisgyermekgondozó, -nevelő mellett a pedagógiai és családsegítő, valamint a szociális asszisztens képzés érhető el; a sportos szakmákon belül a fitness-wellness instruktor és sportedző, művészeti területen a mozgókép és animációkészítő, a grafikus, valamint a kiadványszerkesztő képzés tanulható.

A Humánorientáció intézményében, mint a neve is mutatja a szociális képzéseké a főszerep. Itt a kisgyermekgondozó, nevelő szakképzésért 160 ezer forintot + 40 ezer forintos vizsgadíjat számolnak fel, azaz cirka 200 ezer forinttal kell kalkulálni. Az iskola előnye, hogy kifejezetten a humán-szociális területre koncentrál: a mentálhigiénés asszisztenstől a pedagógiai asszisztensen át az óvodai dajka képzésig minden megtalálható egy helyen. A képzés díja a felnőttképzési árakat nézve normálnak számít, de még mindig jóval magasabb, mint például a Schola Europáé.

A PKG nevű intézmény képzése is az első találatok között szerepel, itt most nagy akciót harangoznak be, de még így is 120 ezer forint + 36 ezer forintos vizsgadíjjal kell számolni egy évre, ami azt jelenti, hogy a képzés teljes díja 156 ezer forint.

Mindent egybevetve (és tegyük hozzá, hogy ebben a posztban csak egy gyors próbakört tettünk, figyelembe véve a képzések széles kínálatát) a jelenlegi merítésből a Schola Europa képzési konstrukciója vitte a prímet, a maga 150 ezer forintos évi költségével, ami minden költséget tartalmazott. Természetesen nem elegendő csak az árakat szem előtt tartani, annak is nagyon utána kell nézni, hogy adott iskola milyen múlttal és milyen tanári karral rendelkezik.

A 2013-as felvételi eljárásban több mint tízezer olyan jelentkező volt (egész pontosan 10 821), akit nem vettek fel egyik felsőoktatási intézménybe sem. Nekik a következő hetekben kell dönteniük, milyen irányba mennek tovább: pótfelvételiznek, dolgozni kezdenek vagy a szakképzési palettából választanak.

Az egyik sarkalatos kérdés ebben a helyzetben (nyilván az első sokk után, amit így vagy úgy, de át kell élni), hogy anyagilag melyik megoldás vállalható. Az idei év felvételi nagy vesztesei azok, akiknek azért nem sikerült a felvételi, mert adott szakra jelentkezők száma nem érte el a minimum kapacitásszámot (5060 szak, szakpár nem indul el emiatt). Ebben az esetben nincs mit tenni, nincs fellebbezési lehetőség - más szak/más intézmény/más tanulási forma után kell nézni.

NEM SIKERÜLT A FELVÉTELI, MERT:

• A jelentkező nem érte el a jogszabályi minimum ponthatárt.
• A jelentkező nem felelt meg az alkalmassági vizsgán.
• A jelentkező nem jelent meg a felvételin.
• A választott szakon nem volt elfogadható a középszintű érettségi.
• Nem indították el a szakot/szakpárt a minimumlétszám miatt.
  
  

A PÓTFELVÉTELI VONZÁSÁBAN

Mint minden évben, idén is kiírták a pótfelvételi eljárásokat, amelyekre augusztus 12-ig lehet jelentkezni, míg a ponthatárokat augusztus 29-én húzzák meg. A pótfelvételi lényege, hogy az intézmények feltöltsék az üresen maradt helyeket, ezért itt kizárólag ÖNKÖLTSÉGES képzésre lehet jelentkezni.

A betöltési funkció éppen ezért meghatározza az egész pótfelvételi keretrendszerét: mindig éppen annyi helyet hirdetnek meg egy-egy szakon, amennyi hely üresen maradt az előre meghatározott maximális kapacitásszámhoz képest. A választási paletta is igen szűk: egy intézmény egyetlen képzését jelölheti meg a hallgató.

PÓTFELVÉTELIRE JELENTKEZNI:

• Csak az e-felvételi rendszerében lehet.
• Csak egyetlen intézménybe.
• Csak egyetlen szakra.
  
  

SZAKKÉPZÉSI LEHETŐSÉGEK

Megoldást jelenthet - általában sokan élnek is ezzel a lehetőséggel -, ha az újabb körös felsőoktatási felvételi előtt egy szakmát tanul ki az elutasított jelentkező. Az ún. OKJ képzés legnagyobb előnye a felvételi eljárás rugalmassága a jelentkezőkkel szemben.

Itt nincsenek ponthatárok, sőt nincsen képzési költség sem (21 éves korig ugyanis az első szakmaszerzés ingyenes), viszont érdemes nagyon pontosan tájékozódni arról, hogy melyik iskola milyen plusz költséget számít fel a képzési idő során különböző jogcímeken. (A keresés során azokat az intézményeket éri meg előnyben részesíteni, amelyek megbízható múltat tudnak felmutatni és adott képzési területen nagy tapasztalattal bírnak, emellett a tanári karuk is minőségi.)

A szakképzések általában 2 éves időtávban végezhetőek el, és aki ügyes, még nyelvvizsga bizonyítványt is szerezhet (vannak ugyanis iskolák, ahol az idegennyelvi képzés is hozzátartozik a tanulmányokhoz). Az OKJ bizonyítványokért további pluszpont jár a felsőoktatási felvételi eljárás során, így ha valakinek konkrét elképzelése van a továbbtanulást illetően, válasszon olyan képzést, amelyik felkészíti az általa preferált területre. (Például, ha valaki grafikus szeretne lenni, nem jár rosszul, ha először elvégez egy OKJ képzést - bár a vélemények alapján nem mindegy, hogy hol - és utána tanulja tovább felsőoktatási szinten. Vagy, ha valaki szociológus szeretne lenni, sokat előtanulhat azzal, ha elvégez egy kisgyermekgondozó vagy pedagógiai asszisztens/családsegítő képzést. Ugyanígy, ha valaki programozó/szoftverfejlesztő lenne, nem árt alapoznia a szakképzésben.)

SZAKKÉPZÉST ESTI TAGOZATON?

Az új törvény miatt csak 21 éves korig mehetnek nappali szakképzésre a diákok, akik emiatt nagy bajban vannak. Megoldást jelenthetnek az ingyenes első szakmaszerzéstől eleső 22-23 éveseknek  azok az intézmények, amelyek az esti képzésüket is ingyenessé tették.

(Ezekből nem túl sok van, utána kell érdeklődni, hogy hol van erre lehetőség esti tagozaton. Valamekkora regisztrációs díjat persze elkérnek, ez kb. 6000-10000 forint, ami általában a diákigazolvány árát is tartalmazza.)

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS: DRÁGA ÉS KIFORRATLAN

Az átalakítás során a felsőoktatási szakképzés átkerült a felsőoktatási intézményekhez, azonban a rendszer megsínylette a hirtelen változást: sem a felsőoktatási intézmények, sem a leendő tanári kar nem volt rá felkészülve. Jellemző, hogy a jelenlegi diákok még nem igazán bíznak a képzések hatékonyságában, nem véletlen, hogy idén csak 4544-en választották ezt a képzési formát. Feltehetően jó pár évre lesz még szükség ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények színvonalban és ismertségben elérjék azt a szintet, amely keresetté teszi ezeket a képzéseket.

A gyakorlatlanság és kiforratlanság mellett a másik probléma, hogy 200 pont alatt nem lehet bekerülni, másrészt, ha nem sikerül államilag finanszírozott helyre bejutni, akkor 70-200 ezer forint közötti a tandíjat kell fizetni. Hasonlóan az OKJ szakképzéshez itt is beszámítják az elvégzett tárgyakat a későbbi tanulmányokba, pluszpont viszont nem jár az elvégzett képzésért a felvételi eljárás során.

Klinghammer István tegnap reggeli sajtótájékoztatója szerint 58 844 hallgatót vettek fel (2600-al többet, mint tavaly), az Educatio Nonprofit Kft. gyorsjelentése alapján viszont jóval kevesebben, csupán 53 759-en ülnek be szeptembertől állami finanszírozással az iskolapadba. A nap kérdése: ki nézte el a számokat?

Az elmúlt évek felsőoktatás-politikai intézkedései kétségtelenül meghozták a hatásukat, és újfent bizonyították, hogy lehetséges a szellemi területek felülről irányítása/koordinálása. A kormány kiadta a jelszót: kevesebb bölcsészt, több műszaki szakembert! És lám-lám, a statisztikai adatok idomulnak az elvárásokhoz: 2013-ban a gépészmérnök, mérnökinformatikus szakokra jelentkeztek a legtöbben.

Feltehetően szintén a sikeres kommunikáció eredménye, hogy tizenötezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly, így aztán kevesebb állami finanszírozású helyet is kellett kiosztani. Ehhez képest érdekes, hogy Klinghammer 2600 fős túlteljesítésről adott számot, ami az állam által vállalt finanszírozást illeti, miközben az Educatio Nonprofit Kft. gyorsjelentése szerint ennek éppen az ellenkezője történt: 1241-el kevesebb nebulót kell támogatni az állami büdzséből.

Tovább zavarja a helyzetet, hogy míg tegnap a fent említett számok voltak láthatóak a gyorsjelentésben (amit az Átlátszó Oktatás blog le is hozott), addig mára a gyorsjelentés már az államtitkár által bejelentett számokat tartalmazta. Vajon ki nézte félre a számokat?

2012 végén a kormány a diáktüntetések forrongásában kijelentette: az állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a 2012. évinél, vagyis 55 ezer főnél. "Ez az alsó határ - mondta akkor Gíró-Szász András kormányszóvivő - ennél csak több lehet a felsőoktatásba belépő hallgatók száma." 

A több néha kevesebb?

Miközben mindenhol arról cikkeznek, hogy a 16 kiemelt szak egetverően magasnak beharangozott ponthatárai meglepetésszerűen csökkentek, mi megjegyeznénk, hogy egyrészt ezek a ponthatárok még mindig nagyon magasak, másrészt a beharangozás hatására nemcsak jóval kevesebben felvételiztek idén, de még annál is kevesebben adták be jelentkezésüket a 16 kiemelt szakra.

Ha vetünk egy pillantást az irreálisan magas tavasszal meghatározott pontszámokra (465 pontot eléréséhez minimum emelt szintű 90 százalékos érettségi, egy középfokú nyelvvizsga és/vagy egy OKJ szükséges) jól látszik, hogy egész egyszerűen nem volt elég kiváló képességű diák, aki teljesítette volna az elvárásokat. Ezért kellett tehát engedni a ponthatárokból, mert enélkül még kevesebb szak indult volna el idén és még több intézmény kerül slamasztikába.

Egy dologra viszont tökéletes volt az előre kikiáltott pontmaximalizálás: megijesztette a jelentkezőket és lelohasztotta a felsőoktatás iránti lelkesedést - főként, ami a kipécézett szakokat illeti.

5060 képzésre nem volt elég jelentkező

Az idei év másik nagy változása, hogy számos szak egyáltalán nem fog indulni jelentkező hiányában. A meghirdetett 10 ezer szakból és szakpárból a jelenlegi állás szerint csak a fele fog elindulni, mivel nem volt rájuk annyi jelentkező, amennyi a kormányrendeletben meghatározott minimumlétszám volt. Az első ránézésre is óriási létszámnak tűnő adat a későbbiek folyamán - sőt bizonyosan már most is - jelentős fejtörést és nehézséget fog okozni azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyeknél nem csupán egy, hanem számos szakot érint a jelentkezők hiánya.

A már sokszor emlegetett tétel, miszerint a vidéki főiskolákat az eddigi intézkedéseivel a lassú halálba taszította a kormány beigazolódni látszik: akinek nem sikerült elvenni a kedvét a folyton változó törvényi keretekkel és ponthatárokkal, az is csak elvétve jelentkezett vidéki, a nagy egyetemeknél kisebb intézménybe.

Egy biztos: a felsőoktatás tényleg átalakul. Az irány és az eredmény még csak körvonalazódik, jóslatokba nem éri meg bocsátkozni, hiszen csak a jelenlegi folyamatok megfigyelésével és csak hosszú távon lesz lehetséges kézzel fogható eredményeket felmutatni az átalakítás hatásairól. Az azonban mára a napnál is világosabb, hogy lehetséges a központosított szemlélettel végrehajtott huszárvágás. És nem is akárhogyan.