A 2013-as felvételi eljárásban több mint tízezer olyan jelentkező volt (egész pontosan 10 821), akit nem vettek fel egyik felsőoktatási intézménybe sem. Nekik a következő hetekben kell dönteniük, milyen irányba mennek tovább: pótfelvételiznek, dolgozni kezdenek vagy a szakképzési palettából választanak.

Az egyik sarkalatos kérdés ebben a helyzetben (nyilván az első sokk után, amit így vagy úgy, de át kell élni), hogy anyagilag melyik megoldás vállalható. Az idei év felvételi nagy vesztesei azok, akiknek azért nem sikerült a felvételi, mert adott szakra jelentkezők száma nem érte el a minimum kapacitásszámot (5060 szak, szakpár nem indul el emiatt). Ebben az esetben nincs mit tenni, nincs fellebbezési lehetőség - más szak/más intézmény/más tanulási forma után kell nézni.

NEM SIKERÜLT A FELVÉTELI, MERT:

• A jelentkező nem érte el a jogszabályi minimum ponthatárt.
• A jelentkező nem felelt meg az alkalmassági vizsgán.
• A jelentkező nem jelent meg a felvételin.
• A választott szakon nem volt elfogadható a középszintű érettségi.
• Nem indították el a szakot/szakpárt a minimumlétszám miatt.
  
  

A PÓTFELVÉTELI VONZÁSÁBAN

Mint minden évben, idén is kiírták a pótfelvételi eljárásokat, amelyekre augusztus 12-ig lehet jelentkezni, míg a ponthatárokat augusztus 29-én húzzák meg. A pótfelvételi lényege, hogy az intézmények feltöltsék az üresen maradt helyeket, ezért itt kizárólag ÖNKÖLTSÉGES képzésre lehet jelentkezni.

A betöltési funkció éppen ezért meghatározza az egész pótfelvételi keretrendszerét: mindig éppen annyi helyet hirdetnek meg egy-egy szakon, amennyi hely üresen maradt az előre meghatározott maximális kapacitásszámhoz képest. A választási paletta is igen szűk: egy intézmény egyetlen képzését jelölheti meg a hallgató.

PÓTFELVÉTELIRE JELENTKEZNI:

• Csak az e-felvételi rendszerében lehet.
• Csak egyetlen intézménybe.
• Csak egyetlen szakra.
  
  

SZAKKÉPZÉSI LEHETŐSÉGEK

Megoldást jelenthet - általában sokan élnek is ezzel a lehetőséggel -, ha az újabb körös felsőoktatási felvételi előtt egy szakmát tanul ki az elutasított jelentkező. Az ún. OKJ képzés legnagyobb előnye a felvételi eljárás rugalmassága a jelentkezőkkel szemben.

Itt nincsenek ponthatárok, sőt nincsen képzési költség sem (21 éves korig ugyanis az első szakmaszerzés ingyenes), viszont érdemes nagyon pontosan tájékozódni arról, hogy melyik iskola milyen plusz költséget számít fel a képzési idő során különböző jogcímeken. (A keresés során azokat az intézményeket éri meg előnyben részesíteni, amelyek megbízható múltat tudnak felmutatni és adott képzési területen nagy tapasztalattal bírnak, emellett a tanári karuk is minőségi.)

A szakképzések általában 2 éves időtávban végezhetőek el, és aki ügyes, még nyelvvizsga bizonyítványt is szerezhet (vannak ugyanis iskolák, ahol az idegennyelvi képzés is hozzátartozik a tanulmányokhoz). Az OKJ bizonyítványokért további pluszpont jár a felsőoktatási felvételi eljárás során, így ha valakinek konkrét elképzelése van a továbbtanulást illetően, válasszon olyan képzést, amelyik felkészíti az általa preferált területre. (Például, ha valaki grafikus szeretne lenni, nem jár rosszul, ha először elvégez egy OKJ képzést - bár a vélemények alapján nem mindegy, hogy hol - és utána tanulja tovább felsőoktatási szinten. Vagy, ha valaki szociológus szeretne lenni, sokat előtanulhat azzal, ha elvégez egy kisgyermekgondozó vagy pedagógiai asszisztens/családsegítő képzést. Ugyanígy, ha valaki programozó/szoftverfejlesztő lenne, nem árt alapoznia a szakképzésben.)

SZAKKÉPZÉST ESTI TAGOZATON?

Az új törvény miatt csak 21 éves korig mehetnek nappali szakképzésre a diákok, akik emiatt nagy bajban vannak. Megoldást jelenthetnek az ingyenes első szakmaszerzéstől eleső 22-23 éveseknek  azok az intézmények, amelyek az esti képzésüket is ingyenessé tették.

(Ezekből nem túl sok van, utána kell érdeklődni, hogy hol van erre lehetőség esti tagozaton. Valamekkora regisztrációs díjat persze elkérnek, ez kb. 6000-10000 forint, ami általában a diákigazolvány árát is tartalmazza.)

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS: DRÁGA ÉS KIFORRATLAN

Az átalakítás során a felsőoktatási szakképzés átkerült a felsőoktatási intézményekhez, azonban a rendszer megsínylette a hirtelen változást: sem a felsőoktatási intézmények, sem a leendő tanári kar nem volt rá felkészülve. Jellemző, hogy a jelenlegi diákok még nem igazán bíznak a képzések hatékonyságában, nem véletlen, hogy idén csak 4544-en választották ezt a képzési formát. Feltehetően jó pár évre lesz még szükség ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények színvonalban és ismertségben elérjék azt a szintet, amely keresetté teszi ezeket a képzéseket.

A gyakorlatlanság és kiforratlanság mellett a másik probléma, hogy 200 pont alatt nem lehet bekerülni, másrészt, ha nem sikerül államilag finanszírozott helyre bejutni, akkor 70-200 ezer forint közötti a tandíjat kell fizetni. Hasonlóan az OKJ szakképzéshez itt is beszámítják az elvégzett tárgyakat a későbbi tanulmányokba, pluszpont viszont nem jár az elvégzett képzésért a felvételi eljárás során.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.