Két év alatt 46 ezer (!) fővel apadt a magyarországi felsőoktatásba jelentkezők száma. Míg 2011-ben 141 ezren adták be jelentkezési lapjukat, addig tavaly 110 ezren, idén pedig mindössze 95 ezer diák jelentkezett. De hová tűnnek a diákok a felsőoktatásból? Okok és kérdések.

Miért nem jelentkeztek többen? 

• Az állami helyek szükségszerű csökkenése, azaz az ingyenes továbbtanulás esélye elriasztotta nemcsak a most érettségizőket, de azokat is, akik mesterképzésben vagy továbbtanulásban gondolkodtak ezelőtt.
• A folyamatos tüntetések felhívták a figyelmét azoknak is arra, hogy probléma van a felsőoktatással, akik eddig nem foglalkoztak különösképpen a kérdéssel.
• Sokan vannak, akik egyelőre kivárnak és megnézik, milyen felsőoktatási rendszer stabilizálódik Magyarországon. Elvégeznek egy OKJ képzést, esetleg kimennek külföldi tapasztalatot szerezni, netán dolgoznak és nyelvet tanulnak.
• Egyre többen választják a külföldi intézményeket. Idén a számítások szerint többszörösére nőtt - a tavalyihoz képest nagyjából 10-20 százalékkal emelkedett - a külföldi továbbtanulást fontolgató diákok száma a vezető budapesti gimnáziumokban (az Eduline.hu szerint előfordult olyan iskola, ahonnan minden harmadik diák elküldte felvételi lapját valamelyik osztrák, brit, amerikai vagy dániai egyetemre). Úgy tűnik, a tavaly már külföldre felvételt nyert diákok jól érzik magukat és hírük terjed az informális csatornákon. A külföldi képzést népszerűsítő szolgáltatások is egyre szaporodnak: felkészítő kurzusok, csoportok, intézmények kihelyezett irodái segítik az érdeklődőket.
• A HAHA szerint mindez azért történt, mert a kormány nem vette figyelembe a diákok decemberben elfogadott hatpontos követelését és ezzel elriasztotta a tanulni vágyókat a bizonytalan lábakon álló felsőoktatástól.
• Nem tett jót az intézményeknek az a bejelentés sem, miszerint a kormány 42 milliárd forintos költségvetési elvonással sújtja őket, mert ugye, ki akar egy fejlődésképtelen rendszer tagja lenni, úgy, hogy ezért még ráadásul súlyos árat is kell fizetnie (tandíj vagy hallgatói szerződés).
• Az Oktatási Hivatal szerint a csökkenés a demográfiai adatokkal és a szigorodó feltételekkel magyarázható.

Idén a felvételizők számára legérzékenyebb időszakban (november-február) forrongott a(z) (felső)oktatáspolitika: szigorították a felvételi szabályokat, keretszámot csökkentettek, 16 ún. divatszakon irreálisan magasra emelték a ponthatárokat, nagy mennyiségű forrást vontak el az intézményektől és megszüntették autonómiájukat, emellett alkotmányba foglalták a diákokra kötelezettséget rovó hallgatói szerződést. Az ősz és a tél diáktüntetésekkel telt.

Nézzük az adatokat:

A táblázatból jól látszik, hogy az idei évi jelentkezők száma közel azonos a 2008-as év számadatával, amit akkoriban mélypontként emlegettek. A felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenése 2004 után kezdődött. 2006 és 2007 között 21 ezerrel csökkent a felvételizők száma, ami azt jelentette, hogy míg 2006-ban majd 130 ezren, addig 2007-ben már csak 108 ezren, 2008-ban pedig csupán 97 ezren akartak továbbtanulni. Utóbbi két év jelentkezési visszaesését akkor a középiskolai, négy helyett öt évfolyamos képzések csúszásával magyarázták.

2009-ben a létszámcsökkenés nem folytatódott tovább, nagyjából 30 százalékkal emelkedett a felsőoktatásba jelentkezők száma. A növekedést két tényezőnek tulajdonították: egyrészt a mesterszakos képzésre jelentkezők létszáma megháromszorozódott (2006-ban vezették be a Bologna-rendszert, így az első mesterszakok 2009-ben indultak), másrészt ebben az évben végzett - az előző évek nagyarányú csökkenésért felelős - kb. 11 ezer nyelvi előkészítő évfolyamra járó, ötéves középiskolai képzésben részesült fiatal. 

Érettségizők aránya

A felsőoktatásba jelentkezőkkel ellentétben az érettségizők száma nem esett vissza: 2011-ben 142 600-an, 2012-ben 137 600-an, idén pedig 133 162-en vizsgáztak legalább egy tantárgyból.

Az alap- és mesterképzésre, osztatlan mesterképzés és felsőoktatási szakképzésre jelentkezők 53 százaléka idén érettségizik. Tavaly ez a szám 52 százalék volt, azaz 2012-ben 55 ezer érettségiző kívánt továbbtanulni. Idén 47 ezer érettségiző jelentkezett a felsőoktatásba, míg 86 ezer idén érettségiző diák nem szándékozik (egyelőre?) továbbtanulni. 

Az idén érettségiző felvételizők 96 százaléka alapképzésre és osztatlan mesterképzésre jelentkezett, és 90 százalékuk első helyen állami ösztöndíjas helyre szeretne bejutni. (2012-ben az adott évben érettségiző és felvételre jelentkezők 94 százaléka jelentkezett alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, és 85 százalékuk jelölt meg első helyen állami ösztöndíjas képzést.)

A felsőoktatás iránti lelkesedés 2010-ben és 2011-ben töretlen maradt, sőt még emelkedett is, megközelítve ezzel az aranykort, amikor (2002 és 2004 között) 160 ezernél is többen jelentkeztek. 2012-ben aztán újra beütött a krach, amit jobbára a kormány felsőoktatást érintő intézkedéseinek és kijelentéseinek tudtak be.

Megjelentek a keretszámok (az államilag finanszírozott keretszámokat a népszerű szakokon már ebben az évben erősen csökkentették), egyetemi összevonásokról keringtek a hírek, miközben egyre többen döntöttek úgy, hogy külföldön (ingyenes oktatási rendszerben) folytatják tanulmányaikat.

Mindez számokban:

• 2010-ben 56 ezer
• 2011-ben 53 ezer
• 2012-ben viszont már csak 33.927 államilag támogatott helyet hirdettek meg (alapképzésben 27.150, egységes osztatlan képzésben 2420, a felsőfokú szakképzésben pedig 3500 állami helyet hirdettek meg).
• 2013-ban a tüntetések hatására eltörölték ugyan a keretszámokat, de helyette az ún. kapacitásszámok és a meghatározott felvételi pontszámok szűkítik a felvehető diákok számát. 
  
  

És mi lesz azokkal, akiket nem vesznek fel?

16 olyan szak van, amelyek állami ösztöndíjas képzésére nem 240 ponttal, hanem ennél jóval magasabb pontszámmal lehet bekerülni, melyeket a miniszter határozott meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 16 szakra állami ösztöndíjas képzésre első helyen 10 221 fő jelentkezett, ők gondolják úgy/reménykednek abban, hogy elérik a 425-465 pontot. Jellemzően a most érettségiző diákok azok, akik ezeket a szakokat megcélozzák: az első helyen ezekre a szakokra jelentkezők 66 százaléka érettségizik 2013-ban.

Nem titok, idén is lesznek azonban olyanok, akiknek nem sikerül a felvételi. 2012-ben 30.139, 2011-ben 43.231 jelentkezőnek kellett újragondolnia terveit. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.