Klinghammer István tegnap reggeli sajtótájékoztatója szerint 58 844 hallgatót vettek fel (2600-al többet, mint tavaly), az Educatio Nonprofit Kft. gyorsjelentése alapján viszont jóval kevesebben, csupán 53 759-en ülnek be szeptembertől állami finanszírozással az iskolapadba. A nap kérdése: ki nézte el a számokat?

Az elmúlt évek felsőoktatás-politikai intézkedései kétségtelenül meghozták a hatásukat, és újfent bizonyították, hogy lehetséges a szellemi területek felülről irányítása/koordinálása. A kormány kiadta a jelszót: kevesebb bölcsészt, több műszaki szakembert! És lám-lám, a statisztikai adatok idomulnak az elvárásokhoz: 2013-ban a gépészmérnök, mérnökinformatikus szakokra jelentkeztek a legtöbben.

Feltehetően szintén a sikeres kommunikáció eredménye, hogy tizenötezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly, így aztán kevesebb állami finanszírozású helyet is kellett kiosztani. Ehhez képest érdekes, hogy Klinghammer 2600 fős túlteljesítésről adott számot, ami az állam által vállalt finanszírozást illeti, miközben az Educatio Nonprofit Kft. gyorsjelentése szerint ennek éppen az ellenkezője történt: 1241-el kevesebb nebulót kell támogatni az állami büdzséből.

Tovább zavarja a helyzetet, hogy míg tegnap a fent említett számok voltak láthatóak a gyorsjelentésben (amit az Átlátszó Oktatás blog le is hozott), addig mára a gyorsjelentés már az államtitkár által bejelentett számokat tartalmazta. Vajon ki nézte félre a számokat?

2012 végén a kormány a diáktüntetések forrongásában kijelentette: az állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a 2012. évinél, vagyis 55 ezer főnél. "Ez az alsó határ - mondta akkor Gíró-Szász András kormányszóvivő - ennél csak több lehet a felsőoktatásba belépő hallgatók száma." 

A több néha kevesebb?

Miközben mindenhol arról cikkeznek, hogy a 16 kiemelt szak egetverően magasnak beharangozott ponthatárai meglepetésszerűen csökkentek, mi megjegyeznénk, hogy egyrészt ezek a ponthatárok még mindig nagyon magasak, másrészt a beharangozás hatására nemcsak jóval kevesebben felvételiztek idén, de még annál is kevesebben adták be jelentkezésüket a 16 kiemelt szakra.

Ha vetünk egy pillantást az irreálisan magas tavasszal meghatározott pontszámokra (465 pontot eléréséhez minimum emelt szintű 90 százalékos érettségi, egy középfokú nyelvvizsga és/vagy egy OKJ szükséges) jól látszik, hogy egész egyszerűen nem volt elég kiváló képességű diák, aki teljesítette volna az elvárásokat. Ezért kellett tehát engedni a ponthatárokból, mert enélkül még kevesebb szak indult volna el idén és még több intézmény kerül slamasztikába.

Egy dologra viszont tökéletes volt az előre kikiáltott pontmaximalizálás: megijesztette a jelentkezőket és lelohasztotta a felsőoktatás iránti lelkesedést - főként, ami a kipécézett szakokat illeti.

5060 képzésre nem volt elég jelentkező

Az idei év másik nagy változása, hogy számos szak egyáltalán nem fog indulni jelentkező hiányában. A meghirdetett 10 ezer szakból és szakpárból a jelenlegi állás szerint csak a fele fog elindulni, mivel nem volt rájuk annyi jelentkező, amennyi a kormányrendeletben meghatározott minimumlétszám volt. Az első ránézésre is óriási létszámnak tűnő adat a későbbiek folyamán - sőt bizonyosan már most is - jelentős fejtörést és nehézséget fog okozni azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyeknél nem csupán egy, hanem számos szakot érint a jelentkezők hiánya.

A már sokszor emlegetett tétel, miszerint a vidéki főiskolákat az eddigi intézkedéseivel a lassú halálba taszította a kormány beigazolódni látszik: akinek nem sikerült elvenni a kedvét a folyton változó törvényi keretekkel és ponthatárokkal, az is csak elvétve jelentkezett vidéki, a nagy egyetemeknél kisebb intézménybe.

Egy biztos: a felsőoktatás tényleg átalakul. Az irány és az eredmény még csak körvonalazódik, jóslatokba nem éri meg bocsátkozni, hiszen csak a jelenlegi folyamatok megfigyelésével és csak hosszú távon lesz lehetséges kézzel fogható eredményeket felmutatni az átalakítás hatásairól. Az azonban mára a napnál is világosabb, hogy lehetséges a központosított szemlélettel végrehajtott huszárvágás. És nem is akárhogyan.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.