Szerda este kiderül kinek-mire lesz elég a felvételi eljárás során összegyűjtött pontszám: bejut-e az áhított helyre, vagy ugyan bejut, de csak a fizetős verzióra, vagy egyáltalán nem jut be, és még marad egy hónapja, hogy kitalálja hogyan tovább szeptembertől.

Ha valaki az idén tervezgetni vágyott a pontszámítás terén, az minden eddiginél nehezebb számítási rendszerrel találta szemben magát. A 2013-as felvételi eljárásban ugyanis a felvételi összpontszám mellett az intézmények kapacitása (azaz, hogy melyik iskola, mennyi diákot vesz fel maximum - ezen belül állami vagy költségtérítéses képzésre) és a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet segítségével húzzák meg a felvételi ponthatárokat.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint:

• Nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az általános felvételi eljárás során az ugyanazon intézményben, szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt;
• A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be. Azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni.
• A besorolási döntés előkészítéseként a Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – az Nftv. 39. §-ában foglaltak alapján tervezetet készít az egyes szakok ponthatárára.
• Besorolási döntésben a Hivatal azt állapítja meg, hogy a jelentkező a felvételi jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül mely képzés esetében érte el a felvételhez szükséges ponthatárt. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező által meghatározott rangsor alapján csak egy jelentkezési helyre sorolható be.
  
  
  
• 39. §(5)³⁸ Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével - a mesterképzés kivételével - országosan egységes rangsorolás alapján dönt. A rangsorolásról a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv besorolási döntéssel gondoskodik. [...]

Az idei legidősebb felvételiző 1938-ban született

Mint arról már írtunk, idén 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet valamelyik felsőoktatási intézménybe, közülük mintegy egyharmadnyian sorolhatók a legfiatalabb (18-19 éves) korosztályba. A legtöbben gazdaságtudományi vagy műszaki területen képzelik el a jövőt (38 százalék), viszont a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma kifejezetten megcsappant.

A jelentkezők 75 százaléka első helyen nappali képzést jelölt meg. Levelező képzést a jelentkezők 23 százaléka választott első helyen, az esti és a távoktatás munkarend választásának aránya most is nagyon alacsony.

Minden jelentkező felvehető és a ponthatár megegyezik a minimális pontszámmal azokon a képzéseken, ahol kevesebb a jelentkező, mint a helyek száma. Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen ez a jogszabályban meghatározott minimum pontszám 240, felsőoktatási szakképzésben 200, míg mesterképzésen 50 pont. Néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében azonban magasabb.

Majdnem mindenki állami finanszírozásban bízik

Első helyen a felvételizők 84 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulna. Egy csoport azonban még pénzért is szívesen tanulna, ha más nem jön össze: a legalább két helyet megjelölő jelentkezők harmada második helyen már önköltséges képzést pályázott meg.

Persze az állami finanszírozás sincs ingyen. A hosszas, diáktüntetésekkel tarkított huzavona eredményeként ugyan megmaradt a hallgatói szerződés, de tartalmában, sőt nevében is - szeptembertől a hallgatók ún. nyilatkozattal vállalnak kötelezettséget - megváltozott. Értelmében a diploma megszerzése után 20 éven belül az ösztöndíjjal (vagy részösztöndíjjal) folytatott tanulmányokkal megegyező ideig magyarországi munkaviszonyt kell folytatniuk (ez például egy 6 féléves képzés esetében 900 napot jelent), ha nem akarják tanulmányaik árát visszafizetni

Az új szabályok visszamenőleg azokra az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókra is vonatkoznak, akik 2012 őszén vagy 2013 tavaszán írták alá az ösztöndíjszerződést. 

HALLGATÓI NYILATKOZAT

3)³⁶ A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A 15. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató az e törvényben előírt sajátos feltételek teljesítésére köteles. A 15. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott önköltség fizetése mellett folytatott képzés tekintetében hallgatói képzési szerződést kell kötni. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv által nyilvántartott személyes adatokat, az adatkezelés célját, időtartamát, továbbításának feltételeit az 5. melléklet tartalmazza.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.