Ami talán a legfontosabb: számba venni, mit nyerek (és persze mit veszíthetek) azzal, ha felsőfokú szakképzésben folytatom tanulmányaimat. A jelentkezési határidőig még közel három hetem van, azaz ennyi idő áll rendelkezésemre ahhoz, hogy eldöntsem, hol és mit szeretnék tanulni. Első körben erről az oktatási formáról gyűjtöm össze az információkat, majd feltérképezem az intézményeket és összehasonlítom az általuk kínált lehetőségeket.

A felsőfokú szakképzés legnagyobb előnye, hogy nem kell szigorú kritériumok mentén felvételizni, elég csupán jelentkezni a minket érdeklő szakra (a legtöbb szakképző intézmény honlapján elektronikus formában is be lehet adni a jelentkezést); ugyanakkor ebből következik hátránya is, hiszen hogyan lehetek biztos abban, hogy adott képzés kellőképpen színvonalas? Számos intézmény kínál felsőfokú szakképzést országszerte, azonban egyáltalán nem mindegy, melyik iskolát választod: nálam például jelzésértékkel fog bírni az intézmény múltja, hiszen valószínűsíthető, hogy minél régebb óta foglalkozik adott iskola oktatással, annál nagyobb tapasztalata (és kiterjedettebb kapcsolati hálózata) van.

Azt is alaposan szemügyre kell venni, milyen infrastruktúrája és felszereltsége van egy-egy intézménynek; mert lehet nagyon hangzatos az ajánlat, ha közben a tárgyi feltételek silányak. Ugyanígy elkerülhetetlen az anyagi követelmények iránti tájékozódás. (Erről mindenképpen írok majd részletesebben, de annyit már előjáróban érdemes megjegyezni, hogy sok iskola hirdeti ingyenesnek a képzéseit,  utána viszont jön a fekete leves: különböző jogcímeken regisztrációs és vizsgadíjak követelése.)

A felsőfokú szakképzés 22 éves korig, nappali tagozatos formában ingyenes, ráadásul hallgatói jogviszonyt biztosít, azaz minden olyan előnyt megad, amit az államilag finanszírozott képzésben résztvevő diákoknak jár. Ami pedig még ennél is jobb: a felsőfokú szakképzések 24 (!) többletpontot jelentenek a felvételizőnek! (Megjegyzem, ennyi többletponttal már bekerültem volna az általam áhított egyetemi képzésre.)

Mindebből világosan látszik, hogy a szakképzés egyrészről fontos lépcsőfokot jelent a középfokú végzettség és az egyetemi diploma között (abban az esetben, ha célod a továbbtanulás), ha viszont nem szeretnél továbbtanulni (ez nálam a legkevésbé valószínű, de persze nem zárom ki a lehetőségét), akkor is lesz a birtokodban egy oklevéllel elismert képesítés, amivel lehetőséged lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon (erről még később, ha alaposan utána néztem a helyzetnek).

Amin még érdemes elgondolkodni, az az esti vagy levelező tagozat, ugyanis így a tanulás mellett munkát is tudsz vállalni. Levelező tagozaton szombatonként kell bejárni az órákra, míg esti tagozaton általában heti két-három délutánon van tanítás. Korhatár sem az esti, sem a levelező tagozaton nincs! (De mindkét esetben csak 20 éves korig vagy jogosult diákigazolványra és családi pótlékra.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.