Napok óta osztok-szorzok: felsőoktatás vagy szakképzés? Alább igyekeztem tényszerűen összeszedni a pro és kontra érveket, hogy megkönnyítsem a döntést. Kiindulópontnak annyit szögeznék le, hogy bár szeretnék a felsőoktatásban tanulni, nem mindegy, milyen áron lenne erre lehetőségem. A másik - erre viszont már a pro és kontra érvek összeszedése közben jöttem rá -, hogy ugyan miért is hagynék ki egy ingyenes szakmaszerzési lehetőséget, amit ráadásul az állam finanszíroz?

 

PRO ÉS
KONTRA

 

 

SZAKKÉPZÉS

 

 

FELSŐOKTATÁS



JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ

Nappali tagozaton júniusig
kell beadni a jelentkezést 
online-személyesen-postán az őszi félévre. Érdemes azonban hamarabb jelentkezni, mert elfogyhat az iskolákban az államilag finanszírozott helyek száma.

Március 1-ig kell beadni a jelentkezést postán vagy elektronikusan.

TANULMÁNYOK
DÍjA

Az első szakma szerzése nappali tagozaton addig az évig ingyenesen, amelyikben betöltöd a 21. életéved. Ha azonban évvesztes vagy, vagy ha olyan szakképzésben veszel részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor még abban az évben is ingyenes, amelyikben a 22. életéved betöltöd.
(Sajátos nevelési igényű, valamint súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók plusz három évet kapnak a tanfolyam elvégzésére.) 

Iskolája válogatja, hogy emellett mennyi plusz pénzt kér a diákoktól, erről érdemes telefonon érdeklődni. Mindenesetre a megbízhatóbb iskolák maximum csekély, pár ezer forintos regisztárciós díjat kérnek. 

A felvételi eljárás itt a felsőoktatási felvételi eljárással ellentétben nem pontszámítás, hanem jelentkezés alapján történik. A jelentkezők jelentkezési sorrendben nyernek felvételt adott szakképzést nyújtó intézménybe, ezért érdemes nem az utolsó pillanatra hagyni a jelentkezést. 

Jelenleg ez az, ami legkevésbé
kiszámítható a felsőoktatásban. 
Az egyes intézmények adott
szakra érvényes felvételi ponthatárai jellemzően az intézményi kapacitás-
függvényében a felvételi eljárás során alakulnak ki.

Ugyanakkor azokon a szakokon, amelyeken decemberben még állami ösztöndíjas képzéseket sem hirdettek volna a ponthatárok - 425 és 470 pont között - a teljesíthetetlenség határát súrolják.

Kommunikáció és médiatudomány területen 470 pont lesz a küszöb, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg. Az önköltséges képzések iskolától függően 200-350 ezer (művészeti szakokon ez elérheti az 500 ezer forintot is) forint között lesznek.

Itt tehát marad alternatívának a diákhitel, azaz egy hosszú távú és elönytelen kölcsön úgy, hogy senki sem garantálja a főiskola/egyetem elvégzése után a biztos munkát, azaz a mihamarabbi visszafizetés esélyét (ami ráadásul kamatos kamattal számol, így az első években mást sem csinálsz, mint a kamatokat fizeted vissza, amik persze ez idő alatt is tovább nőnek). 

HALLGATÓI JOGVISZONY 
ELŐNYEI
Tanulói jogviszonya révén jogosultságot ad mindarra a kedvezményre és állami támogatásra, amit a felsőoktatásban tanulók élveznek (így általában családi pótlékot, árvaellátást, egészségbiztosítást és diákigazolványt is kapsz).

Államilag finanszírozott és önköltséges formában tanuló nappalis diákoknak egyaránt jár a diákigazolvány, árvaellátás és egészségbiztosítás. Családi pótlék nem jár, de figyelembe veszik, ha van még egy vagy több kiskorú gyermek a családban, azaz a kiskorú gyermek/ek családi pótlékjának összege aszerinti, hogy a felsőoktatásban tanulóval együtt hány gyerek van a családban.

Ha azonban önköltséges képzésre vesznek fel sem szociális ösztöndíjat, sem tankönyvtámogatást, sem tanulmányi ösztöndíjat nem kaphatsz.

(Megjegyzem utóbbiak óriási igazságtalanságok, úgy, hogy  közben arra kényszerítenek, hogy fizess a tanulmányaidért!!!)

HALLGATÓI SZERZŐDÉS Elvégzésük esetén nem kell hallgatói szerződést aláírnod, azaz a képzés ideje alatt mentesülsz a röghözkötéstől, amely jelenleg azt jelenti, hogy a hallgató köteles 20 éven belül a képzésének kétszeres időtartalmára Magyarországon munkát vállalni, ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzés díját. Ugyanígy, ha a képzési idő másfélszerese alatt nem szerzel diplomát, akkor az ösztöndíj felét kel visszafizetned.

Ha állami ösztöndíjas vagy
részösztöndíjas leszel a pontszámaid
 alapján (azaz a képzés ingyenes lesz - látszólag!) akkor alá kell írnod a hallgatói szerződést, igen kemény feltételekkel. 
Mindenképpen olvasd el!!! 

 A hallgatói szerződés aláírásával vállalod, hogy legalább a képzési idő másfélszerese alatt diplomát szerzel, illetve a végzést követő 20 éven belül a képzési idő kétszereséig itthon dolgozol társadalombiztosítási jogviszonyban. Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében az ösztöndíj teljes összegét fogja követelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

KÜLFÖLDI TAPASZTALAT

A szakképzésben (de ez is iskola függvénye, nyilván érdemesebb olyan helyre jelentkezni, ahol erre van lehetőség) is létezik a felsőoktatási Erasmus programhoz hasonló, csak itt Leonardo programnak hívják. A véleményeket olvasva úgy tűnik, ez az az ösztöndíj, amit feltétlen érdemes kihasználni.

A szakképzés további előnye a külföldet illetően, hogy nem kell aláírni a hallgatói szerződést, azaz a szakképzés elvégzése után nyugodt szívvel dolgozhatsz fél évet-egy évet külföldön (például nyelvtanulás, vagy pénzgyűjtés miatt) a megszerzett bizonyítványoddal. Ha ilyen terveid vannak, arra érdemes figyelni, hogy olyan iskolát válassz, amelyik nemzetközileg elismert bizonyítványt ad (Europass), és olyan szakmát, amivel könnyebben elhelyezkedsz külföldön. 

Állami rész- vagy teljes ösztöndíjasként húsz éven belül úgy vállalhatsz külföldön munkát, ha az elvégzett képzés idejének kétszereséig itthon dolgozol társadalombiztosítási jogviszonyban. Ez BA képzés esetén 6 évet, BSC-nél 7 évet, MSc képzés esetén plusz 4 évet, orvosi/jogi képzés esetén pedig tíz évet jelent. 

A felsőoktatási tanulmányok alatt az Erasmus program jelenthet biztos pontot arra nézve, hogy körbenézz külföldön és tapasztalatokat szerezz. Persze Erasmus közben nem szabad munkát vállalni a szabályok szerint, azaz közben is tanulnod kell, csak nem magyarul, hanem egy adott idegen nyelven. 
TÖBBLET
PONTOK

A szakképzésért adott felsőoktatási szakon többletpont adható. Az aktuális Felsőoktatási Tájékoztatóban lehet tájékozódni arról, hogy melyik szakképzésért mennyi többletpontot adható adott szakokon. 

 

A szakképzésekért, a nyelvvizsgákért, a sportteljesítményért és tanulmányi versenyekért adhatóak többletpontok a felvételi eljárás során. 

 

A RENDSZER  Az oktatási rendszer átalakítása a szakképzést sem kerülte el. Az új OKJ rendszer által kínált szakmák és követelmények INNEN tölthetőek le. Érdemes alaposan átböngészni, mert sok minden megváltozott, de az is elég lehet, ha a szakképzést nyújtó iskolák kínálatát tekintjük át, hiszen az iskolák már alkalmazkodtak az új rendszer követelményeihez.

A felsőoktatási rendszer jelenleg is rendkívül bizonytalan rendszeréhez képest a szakképzés stabilnak mondható annak tekintetében, hogy az első szakma megszerzése továbbra is ingyenes a fentebb már említett korhatár betöltéséig. 

A felsőoktatási rendszer az elmúlt és az idei évben hozott folyamatosan változó intézkedések miatt számos bizonytalanságot rejt magában, és feltehetően a jövőben
is számos ponton változni fog.
A diáktüntetések nyomására ugyan a felsőoktatásba állami ösztöndíjjal felvehető tanulók létszámát 55 ezer főben állapították meg, azt viszont még nem tudják az egyetemek
és főiskolák, hogy az állami ösztöndíjas képzésre felvett hallgatóra elég forrás jut-e. 


Ebből a szempontból kiváltképp aggasztóak azon értesülések miszerint idén 42 milliárd
forinttal kevesebbet szán az állam a felsőoktatási intézményeire. Eszerint
hiába azonosak a keretszámok
a tavalyi évivel, még nem lehet
tudni, hogyan oldják meg a diákok oktatását a jóval kevesebb pénzből
gazdálkodó intézmények.

Az ELTE a tavalyi 19,4 milliárd helyett idén már csak 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat. A pécsi egyetemtől 5,4 milliárdot, a debreceni tudományegyetemtől 4,8 milliárdot vonnak el, míg a Szegedi Tudományegyetemnek a tavalyi 16,6 milliárd után csak 12,4 milliárd jut a központi költségvetésből. A Budapesti Corvinus Egyetemtől 2,3 milliárdot vonnak el a 2012-es évhez képest, a Budapesti Gazdasági Főiskola 1,1 milliárdot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig 2,4 milliárdot veszít.  

ÁLLÁS ÉS EGZISZTENCIA

Egy jól megválasztott szakma biztos állást adhat a kezedbe (általában két év alatt lehet elvégezni a szakképzést), amellett, hogy a későbbiekben nem zárja ki a továbbtanulás lehetőségét.

Nagy előny, hogy a szakképesítéssel külföldön is elhelyezkedhetsz, illetve, hogy ha a későbbiekben felsőoktatásban tanulsz tovább, akkor is lesz a kezedben egy papír, amivel vagy a felsőoktatási tanulmányaid mellett, vagy azt követően (ha az ott szerzett képesítéssel nem sikerül elhelyezkedned) dolgozhatsz. 

Sokan mondják, hogy manapság több lábon érdemes állni, ez ebben az esetben a szakképzés melletti érvként fogható fel.

 

Felsőoktatási, így főiskolai vagy egyetemi tanulmányaid utáni (ez alapképzés esetében a legtöbb szakon 3-3,5 év, mesterképzés esetében 4-4,5 év) elhelyezkedésed legfőképpen azon fog múlni, hogy sikerült-e olyan szakot választanod, ahol egyrészt jól tudod kamatoztatni képességeidet, másrészt a munkaerőpiac is nyitott arra a területre, amelyet elvégeztél.

Ha állami ösztöndjías képzésben tanultál, akkor kötelezően csak itthon vállalhatsz munkát a hallgatói szerződés értelmében (kivéve, ha nem akarod visszafizetni a tanulmányaid árát). Ha önköltséges képzésben vettél részt, és ezt nem tudtad kifizetni, akkor a diákhitel visszafizetése az első feladat ami rád vár. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tovabbtanulas.blog.hu/api/trackback/id/tr75063319

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A felsőoktatásról 2013.02.07. 00:54:10

Az egyetemek taszítottak, többre is beiratkoztam, de mindegyiket a lehető legrövidebb ideig látogattam, Budapesten, Szegeden, végül Pécsen, amelyet egy életre meggyűlöltem, azzal az abszolút elszántsággal, hogy elkezdem, s ugyanott be is fejezem tanulm...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gozos 2013.02.07. 09:52:50

Régen ez könnyebb volt. Egy jó műszaki technikum, ahol a szakmát oktatták és az egészet megkoronázta egy műszaki egyetem.

Ebből szakmájához minden szinten értő mérnök lett.

Ma már nincsen technikum. Pedig amit annó 5 évben megtanítottak, az a szakmai anyag felveszi a versenyt egy 4 éves gimnázium + nem túl erős műszaki főiskola kombinációjával.

Ugyanis régen a technikumban már első évtől keményen tolták a szakmai tárgyakat. Az ötödik év pedig kőkemény szakma és technikusi vizsga - amin ki lehetett bukni, így mindenki félt tőle.
Sokkal jobban, mint ma egy főiskolai/egyetemi záróvizsgától és védéstől.

Makkasz 2013.02.07. 09:54:56

Kedves Zsuzsa!

A továbbtanulás hosszútávú, egész életre kihat döntés. A napi politikát, jelen körülményeket figyelembe venni csak akkor szabad, ha valamely képzési formát valaki nem tud bevállalni.

Ha valakiben megvan a képesség hogy felsőoktatásban tanuljon, miért adná alább, miért ne aknázná ki a benne rejlő potenciált?

Az összehasonlításban tévedések, csúsztatások, hazugságok vannak, hogy a szakképzést kedvezőbb színben tüntesse fel.
Pl.röghözkötésről. Bárhol vállalhat munkát az is aki a szerződést aláírja. Meghatározott, mennyi ideje van "ledolgozni". Nem fidesz kormány el fogja törölni ezeket a szerződéseket. Ha szerződést szegve külföldön dolgozol, magyar államnak halvány reménye lehet, hogy visszaperelje költségeidet, de a munkavállalást megtiltani, ha pert nyerne se képes.

A lényegi kérdés mégsem ez.

Azt kell tanulni ami érdekel. Azt kell tanulni amivel majd elképzeléseidnek megfelelő állást tudsz szerezni. Azt kell tanulni, amivel szellemileg és anyagilag meg tudsz birkózni. Ráadásul feszíteni kell a húrt, a legtöbbet kihozni önmagadból.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:05:34

@Makkasz: Az egész kérdést, hogy merre érdemes továbbmennem pontosan azért néztem meg több szempontból, hogy racionálisan tudjak dönteni. Tény, hogy sokáig csak a felsőoktatásban gondolkodtam, és az is igaz, hogy az utóbbi időben megkérdőjeleződött ez az irány bennem. Abban egyetértek, hogy azt kell tanulnom, és mindenkinek azt kell tanunia, amivel a későbbiekben állást tud szerezni, és pontosan ezért kezdtek el érdekelni más lehetőségek is, mint a felsőoktatás. Egyáltalán nem zárom ki a felsőoktatást, mint lehetőséget, de abban nem vagyok biztos, hogy most (első körben) ezt fogom válsztani, és ebben igenis szerepet játszik a jelenlegi helyzet, ami a felsőoktatásban van. Amit jelenleg látok, hogy az egész rendszer forrong-átalakulóban van, és még nem látni, hová fog kifutni, milyen rendszerben fog működni. Sok a kérdőjel, sok a bizonytalanság, aminek az egyik sarkalatos oka például az a nagymértékű forráskivonás, ami az intézményeket érinti. (A hallgatói szerződés is egy ilyen pont, és igen, lehet, hogy el fogják törölni, de ez akkor sem nyugatat meg akkor, ha nekem személy szerint alá kell majd írnom, és cipelnem kell a a szerződés súlyának tényét éveken keresztül.)

2013.02.07. 10:07:27

Nagyon szép, és részletes elemzés, de pont a lényegre fektetted a legkevesebb hangsúlyt. Ez pedig az iskola utáni, "nagybetűs" lét. Szerény véleményem szerint, ez a legfontosabb nézőpont, tehát amikor döntesz, mi leszel ha nagy leszel, akkor olyan végzettséget akarj, amiben tudod hogy jó lehetsz, érdekel, amiért fizetnek, és a legfontosabb: aminek VAN JÖVŐJE.

A kamu-diplomának, és értéktelen papírgyűjtésnek szvsz, hamarosan le fog áldozni, egyszerűen nincs szükség magasan kvalifikált de hasznavehetetlen munkaerőre, akik jobbára kávét főznek a főnöknek, és tologatják az aktákat egyik fiókból a másikba, (és egyébiránt másra nem is alkalmasak). Ezekhez a munkákhoz nem kell egyetemi végzettség, bár tudom egyelőre sok helyen megkövetelik. Ha bocsátkozhatok kicsit jóslásokba is, -már vannak jelei- de valószínűleg előbb utóbb vissza kell az országnak állnia a produktív értékteremtés útjára, ha nem akar belefulladni a szarba. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakiskolai végzettségek előnyben lesznek. Szerintem mindenképp érdemesebb szakmát tanulni, felsőfokú oktatást választva pedig csakis olyan irányba menni, aminek van értelme. (műszaki, technológiai irány). Haszavehetetlen diploma megszerzése pénz- és időpazarlás.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:15:15

@Jankove: Érdekes ez a szempont, amit írsz, és kösz, hogy hozzátetted a bejegyzéshez. Annyit én is érzékelek, hogy jelenleg kaotikus a helyzet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között, azaz a felsőoktatási paletta (és tananyag) nem feltétlen áll köszönőviszonyban a NAGYBETŰS ÉLET elvárásaival. Persze az is kérdés, a szakképzés és munkaerőpiac mennyire ér össze, és itt bejön az a szempont, amit írsz is, hogy jelenleg még elvárás a felsőfokú végzettség, még akkor is, ha csak aktatologató-kávéfőző kiskukta leszel a papíroddal együtt....

Agnesko (törölt) 2013.02.07. 10:16:50

Én nem értek egyet ezzel a hallgatói szerződéssel, de az nem igaz, hogy nem engedik, hogy külföldi tapasztalatot szerezz. Húsz éven belül a képzési időd kétszereséig kell itthon dolgoznod. Ez azt jelenti, hogy egy BA képzés esetén 6 évet, BSC-nél 7-et, egy orvosnak meg tízet. Ebbe még bőven belefér plusz tíz év külföldi tapasztalat is, akár.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:35:52

@Agnesko: Igen, teljesen igaz, amit írsz, és fontos is, hogy pontosítsunk. (Javítottam a táblázatban is!) Ami itt nekem azonban továbbra is visszás, maga a tény, hogy 18-20 (vagy akárhány) évesen köteleznek egy olyan szerződés aláírására, ami a következő 20 évedet jelentősen meghatározza. Szerintem sokkal tisztább lett volna olyan intézkedéseket hozni (és minden bizonnyal pozitívabb lett volna a fogadtatás is), amelyek az itthoni munka és itthon maradás mellett érvelnek, és ha rövid távon nem is, de hosszú távon pozitív hatást fejetenek ki az itthoni munkavállalásra. Egy olyan gazdasági helyzetben viszont, amikor egyáltalán nem könnyű biztos-bejelentett-tisztességesen fizető munkát találni, ezzel az egésszel csak félelmeket gerjesztettek, és olyan súlyokat akasztottak a nyakunkba, amit nem könnyű elfogadni (és aláírni).

Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgató köteles:
- meghatározott időn belül, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet,
- az oklevél megszerzését követő húsz éven belül – jogszabályban meghatározott kivételekkel – az
általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének
megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt
eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy
magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony)
vagy
- átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított állami
ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a magyar államnak, ha az első
pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami
részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
- visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított állami ösztöndíjnak
vagy állami részösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó
napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét
a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a második pont
szerint hazai munkaviszonyt.

mackóprés 2013.02.07. 10:36:36

@Jankove: Nevezz meg légy szíves néhány kamu diplomát konkrétan!

Tina0611 2013.02.07. 10:36:42

@gozos: van technikusi képzés, a lányom is odajár, a szakirányú középiskola után. Mi így készültünk az egyetemre, hogy már eleve szakközéppel indított, aztán a +1 év technikusi, és most jelentkezik egyetemre.

És újból megírnám a pontosítást, ami ezek szerint ki lett moderálva: Családi pótlék és családi adókedvezmény csak a szakképzés alatt jár, egyetem alatt már nem.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:47:43

@Tina0611: A családi pótlék szerintem jár felsőoktatásban is: berkalkulator.org.hu/csaladi-potlek-2013-osszege-igenylese-utalasa.html

Honnan van az információ, hogy nem jár?

wirth6 2013.02.07. 10:48:24

"Amit biztosan nem tehetsz meg: külföldön nem vállalhatsz munkát" - ez mondjuk nem igaz.
" a szakképzés elvégzése után nyugodt szívvel dolgozhatsz fél évet-egy évet külföldön" - Ezt akkor is megteheti, ha állami finanszírozású képzésben egyetemet végez, hiszen a Hallgatói szerződés csak azt követeli meg, hogy a végzés utáni húsz évben a képzési idő kétszeresét töltse itthoni munkaviszonyban, ami pl öt éves képzés esetén tíz évet jelent, ami a húsz évnek csak a fele.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:49:31

@wirth6: Igazad van, ez így félreérhető volt, és már javítottam a táblázatban is.

ballus 2013.02.07. 10:50:24

Sajnos a családi pótlék nem igaz. A középiskola befejezése után az már nem jár, mint ahogy adókedvezmény sem az eltartott gyerek után.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.02.07. 10:51:55

Nem igazán hiszem, hogy valós alternatíva lenne a szakképzés annak, aki be tud jutni a felsőoktatásba. Ez inkább csak egyféle pótlék azoknak, akik nem jutnak be...

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 10:59:56

@Távmunkás: Vagy nem tudják kifizetni a tanulmányok költségeit, és első körben szakmát szereznek, hogy aztán munka mellett tanuljanak főiskolán-egyetemen. Vagy még nem tudják, mit szeretnének tanulni a felsőoktatásban, és amíg erre rájönnek, szereznek egy szakmát. Szerintem az nem igaz, hogy ez fekete vagy fehér, azaz csak az választja, aki nem tud bejutni --- számos ok lehet arra, miért választja valaki a szakképzést (IS.) Van egy nagyon jó barátnőm példának okáért, aki elkezdte az egyetemet (kommunikáció szakon) és másodévben döntött úgy, hogy megcsinál egy fogtechnikusi asszisztensi képzést. Utána egyetem alatt is dolgozott, és biztos jövedelmet tudott így szerezni, nem mellesleg mindig lesz egy szakmája (IS), amit használhat.

Tina0611 2013.02.07. 11:00:13

@Zsuzsi szerint: Azt nem említi a linkelt oldal, hogy szakképzésben is csak akkor jár utoljára, amelyik tanévben a gyerek betölti a 20. életévét. Az info a bérszámfejtőmtől származik.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 11:04:03

@Tina0611: Közben felhívtam az Államkincstárt és igazad van, mindjárt javítom a táblázatban.

Tehát:
- családi pótlék nem jár felsőoktatásban a gyermek után csak annyiben, hogy figyelembe veszik, ha van még kiskorú gyermek a családban. Azaz, ha egy kiskorú gyermek van, akkor ez 1100 forint pluszt jelent a kiskorú gyermek családi pótlékjában. Ha két kiskorú gyermek van, akkor a családi pótlék összege megegyezik a három gyernek után járó összeggel, de persze ezt csak két gyerek után kapja meg a szülő.

Eszerint a logika szerint, ha egy vagy több kiskorú gyerek van a családban, akkor a felsőokatásban tanulót, mint eltartottat a családi adókedvezménynél figyelembe veszik?

SpockCooper · http://spockcooper.blog.hu 2013.02.07. 11:08:10

Én azt javaslom, hogy válassz egy OKJ képzést, ami értelmesnek tűnik. Ha egyéves képzésről van szó, szerintem megtérül a befektetett idő, de 2 évet tanulni valamit, ami esélyes, hogy felesleges már talán túlzás. Az alatt a két év alatt főiskolára és egyetemre is járhatnál. Nehéz megválasztani, hogy melyik felsőoktatási intézménybe érdemes jelentkezni. Azt mindenképpen tudnod kell, hogy milyen területtel akarsz foglalkozni és azon belül informálódni, hogy melyik az az intézmény, amit elismernek a munkaerőpiacon, de nem haladja meg az értelmi és szorgalmi képességeidet. Ha túl könnyű iskolát választasz, az is hibás, mert tudod, hogy te ennél többre is képes lennél és azt az iskolát nem ismerik el úgy, mint egy nehezebbet. Kérdés, hogy van-e pénzed nappalin főiskolára járni (nem dolgozni), mert ha nincs, akkor előbb egy olyan OKJ képzést kellene választani, amivel olyan állást kapsz, ami biztosítja a ktg. térítésre fordítható jövedelemrészt is.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 11:14:57

@SpockCooper: Ezért gondolkodom azon, hogy elvégzek egy értelmes szakképzést, amivel el tudok helyezkedni, és (akár külföldön) meg tudom keresni azt a pénzt, ami elég ahhoz, hogy utána a felsőoktatásomat finanszírozzam. Persze a külföld csak egy opció, itthon is látok erre esélyt... A másik meg tényleg az, hogy így kivülről nézve nagyon nehéz ennyi idősen eldönteni, melyik felsőoktatási képzést válasszam, melyik az, amelyikbe érdemes a jelenlegi amúgy is több szempontból bizonytalan rendszerben belevágni. Ez alatt azt értem, lehet érdemesebb első körben olyan szakképzést választanom, amelyik terület érdekel, és akkor jobban látom, miről is szól, és később ezt továbbtanulni (vagy éppen elvetni ezt a területet).

Tina0611 2013.02.07. 11:15:19

@Zsuzsi szerint: Nem. Családi adókedvemény csak az után jár, aki után családi pótlék is, tehát aki kedvezményezett eltartott. Nem elég, hogy kifizetjük a félévente ~200 ezres tandíjat, még ezekkel az ellátásokkal kevesebb lesz a jövedelem, amiből el kell tartani a gyereket.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2013.02.07. 11:18:35

ha szakmád van akkor biztos dolgoznod kell, míg ha diplóóómád akkor megcsíphetsz jó zsíros-lógós értelmissség munkákat

a magyar arisztokrata nemesség (értelmissség) meg lenéz ha nincs diplómád, tehát kell hogy legyen diplómád!

Nick Leeson 2013.02.07. 11:18:39

@Zsuzsi szerint:
Nem teljesen mindegy, hogy mit forrong a felsőoktatás? Vagy, hogy átalakulóban van-e? Diplomázz le, aztán 5-10-20-30 év múlva senkit nem fog érdekelni, hogy épp átalakult a felsőoktatás, amikor diplomáztál!!!!

Én most 40 évesen járok egyetemre. Nagyon sajnálom, hogy nem 20 évvel ezelőtt szántam rá magam!

Hidd el egy diplomával, egészen más síkra terelődik az életed, mint anélkül...

Tina0611 2013.02.07. 11:25:26

@Tina0611: pontosítanék, ha 3 vagy több gyerek van, akkor számít a főiskolás is, mert nagyobb az egy gyerekre jutó adókedvezmény. (nekem csak 2 van, így mindegy)
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/csaladi20120831.html?highlight=családi adókedvezmény

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 11:36:16

@Tina0611: Szép :(((((( Nekem ez eddig nem volt tiszta, köszönöm az információt!

béla a görög (törölt) 2013.02.07. 11:47:52

Hát nem tudom...?

Ez így valahogy rosszul néz ki...

1) Először is mihez értek, mihez van affinitásom. (ha van)
2) Mi az amit mindennél jobban szeretnék mi a belső indíttatásom (ha van)

3) ha az első kettő valamelyike kilőve akkor a felsőoktatást kár erőltetni, magát a kérdést is felesleges feltenni... jó, persze tudom szokás.

===
Egyébként: Nem kötök szerződést az állammal semmilyen formában. Inkább fizetek.
Az egyéni érdekeimet, elhatározásomat soha, de soha nem rendelem alá se közösségnek, sem senkinek.

Tudom. van szakmám és 2 diplomám. fizettem is érte.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 11:48:12

@endike: Nem hiszem, hogy egy ilyen elitista hozzáállás, amiről írsz, méltó lenne az értelmiséghez. Ha pedig valaki azért nézi le a másikat, mert nincs diplomája, az ki is állította a maga bizonyítványát. Egyrészt különböző képességűek vagyunk, másrészt a szaktudás ugyanolyan fontos és ugyanannyira értékelhető a társadalom szempontjából.

Makkasz 2013.02.07. 12:00:43

@Zsuzsi szerint: Több mint 200 embert vettem fel különböző pozíciókba. Többnyire diplomásokat.
Soha nem vettem fel "szakképzésben résztvevőt", ha már nem diplomás, akkor a korábbi tapasztalat döntött (szakképzéssel elképzelésem nincs hogyan lehet állást találni).

A másik, hogy a hallgatói szerződés nem zárja ki egyáltalán a külföldi munkavégzés lehetőségét, addig a szakképzés bezárja a kapukat. Míg a magyar egyetemek diplomáit Euban mindenütt és a világ nagy részén elfogadják, addig a szakképzést sehol.

Zsuzsi szerint 2013.02.07. 12:17:52

@Makkasz: az kizárt, hogy szakképzéssel ne lehetne elhelyezkedni. Ha csak a saját ismerősi körömet nézem, tudok ellenpéldákat mondani (van aki grafikus lett, más fogtechnikus asszisztensként dolgozott párhuzamosan az egyetem mellett, megint más családsegítőnél helyezkedett el - és nagyon szereti -, de volt olyan is, aki pár évet bölcsödében dolgozott), de nyilván van ezer más példa is.

A szakképzéssel tapasztalatot is szerezhetsz, az ugyanígy benne lesz az önéletrajzodban. Persze nyilván nem mindegy, hová kell felvenned az embereket, és ott milyen képzettség/tapasztalat az elvárás.

A szakképzést elfogadják az Eu-ban is, az Europass kiállítása után: europass.hu/pages/content_cert/index.php?page_id=1125
europass.hu/pages/content_annex/index.php?page_id=1124

Most néztem utána, és a magyarországi szakképzés része a szakképesítés európai keretrendszerének, hasonlóan a bolognai rendszerhez:
www.mszt.iif.hu/documents/szsz0504_toth2.pdf

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.02.19. 14:21:06

@Makkasz: @Zsuzsi szerint: Bizonyos szakképzéssel könnyen el lehet helyezkedni (a fogtechnikus jó példa), de másokkal csak a felesleges papírok számát lehet növelni.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.02.19. 14:21:16

@Zsuzsi szerint: A nem tudja kifizetni is azt jelenti, hogy nem tud bejutni.
A barátnőd esete is azt mutatja, hogy aki be tud jutni egyetemre, az egyetemre megy, legfeljebb kiegészíti egy szakképzéssel.
Mondjuk ez az általad említett kommunikáció szakon tipikus, mert ott sokan menet közben jönnek rá, hogy könnyű diplomát szerezni, de tévéhez-rádióhoz-újsághoz csak protekcióval lehet bekerülni...

Makkasz 2014.11.17. 12:32:07

Nézzük objektíven. Mi fontos munkáltatónak? A legjobb képességeket szerezze meg cége számára. Korlát lehet a rendelkezésre álló bér is, de ha emiatt kell a követelményekből engedni, akkor át kell gondolni be tudja-e tölteni a cég a pozíciót, vagy át kell szervezni a működést.

Másik oldalról, ha vannak diplomás jelentkezők (márpedig mindig vannak), senki nem fogja mérlegelni sem, hogy jobban passzol a személyisége a szakképzettnek.

A szakképzésben részt vett és diplomás felvételi esélyei talán többéves szakmai gyakorlat után egyenlítődnek ki felvételre, de fizetésben pl. soha.

Makkasz 2014.11.17. 12:32:12

@Zsuzsi szerint: Én nem tudom lehet-e szakképzéssel állást szerezni, azt tudom, én középvezetőként és cégvezetőként mindig a diplomást választottam, egyszerűen a szakképzés szóba sem jön.

Aki külföldön akar dolgozni, szóba sem jöhet a szakképzés. Nem fogják felvenni.

Szakmai gyakorlat egyetemen is van, de megmondom őszintén, hogy frissen végzett felvételénél ez nem számít, sokkal inkább a személyisége az interjún. Kivétel ha a felvevő cégnél szerzett gyakorlatot, az számít.

Ráadásul felsőfokú tanulmányai közben órarendjébe foglaltan fejlesztheti nyelvtudását, nem tudom szakképzésben van-e nyelvoktatás egyáltalán.

Szerintem szakképzésre az menjen, akinek nincs tehetsége vagy lehetősége felsőfokú képzettséget szerezni. A kis könnyebbség anyagialgg vagy munkaráfordításban nem éri meg az életreszóló hátrányt diplomásokkal szemben.