Sikerek és kudarcok, édes-bús tapasztalatok vezetnek a megoldásig, de egy biztos: érdemes megfontoltan dönteni. Az oktatás útvesztőiben könnyű elveszni információk nélkül, nem szólva arról, hogy az okos ember mások tapasztalataiból és élményeiből is tanul. Te hol tartasz a megvalósításban? Kezedben a sorsod? Egyáltalán a kezedbe akarod venni?
Nonsun:
Köszönöm :) sajnos náluk nem indul keresztféléves képzés, így a Schola Europa és a Top School közö... (2014.11.20. 09:57)Élettörténetek: Hogyan lettem grafikus?
Még forronganak a diákok. A tegnapi tüntetésen ugyan kevesebben voltak, a Nemzeti Nyomozó Iroda mégis most érezte először szükségét a beavatkozásnak. A nyomozók ellepték a tüntetők bázisaként funkcionáló ELTE-t (de állítólag arra is volt példa, hogy egy diáklányt a metróból kiszállva ültettek autóba és vittek ötórás kihallgatásra), arra hivatkozva, hogy értesüléseik szerint a tüntetők hídfoglalására készülnek, márpedig ez közérdekű üzem működésének megzavarása miatt bűncselekmény. Valljuk be, a tisztelt nyomozók intézkedése körül kilóg a lóláb, hiszen az egyetemfoglaló diákok eddig sem riadtak vissza hidak elfogalásától: hosszabb ideig bénították meg anno a Petőfi híd forgalmát, de a Margit hídon és a Lánchídon is vonultak már át. Megfélemlítés? Túlzó intézkedések? A kemény mag letörésének és felszámolásának taktikája pereg a szemünk előtt? Vajon meddig képesek (és mennyien) kitartani a diákok? És vajon van-e még értelme?
(Zárójelben: a tanári ellenállás letörése is megkezdődött, igaz az ezt szorgalmazó ELTE BTK HÖK-elnök csúnyán lebukott ma a HÖK-ben talált listákkal, amelyeken a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. A magyarázkodásra kényszerülő HÖK-elnök a rektornál levélben jelentette fel azokat az oktatókat - feltehetően az Oktatói Hálózat tagjait -, akik részt vesznek az egyetemfoglalók által tartott hallgatói fórumokon. Véleménye szerint jelenlétük-tevékenységük jogsértő, ezért a rektor mihamarabbi intézkedésében bízik.)
„És ezek a diákok is mit képzelnek magukról. Csak a balhét keresik, fel vannak fűtve és csak vonulnak a semmiért. Hiszen már a tandíjat is eltörölték!" - zúgolódott mellettem tegnap egy teázóban két hatvanas úriember. Igaz-igaz a keretszámokat már decemberben eltörölték és Hoffman Rózsától is elvették a felsőoktatást, de talán még maradtak megválaszolatlan kérdések. Ilyen például az, hogy vajon mire elég a keretszámok sutba dobása (azaz annak eltörlése, hogy az állam korlátozza, mennyi diákot vehetnek fel állami képzésre), ha 16 szakon továbbra is irreálisan magasak a ponthatárok, az egyetemek költségvetését pedig oly mértékben megvágták, hogy ez így vagy úgy, de az állami helyek csökkentéséhez fog vezetni (és elbocsátásokhoz, és megszűnő szakokhoz és fizetésképtelenséghez).
Lári-fári! Mi ez a hőzöngés???? Nincs itt szó másról, mint önjelölt forradalmárokról, akik nem hagyják, hogy Magyarország kormánya tegye a dolgát. Hát, minek nektek egyetemi autonómia? Minek nektek az a nagy szabadság? Fogadjatok szót. A legjobb, ha maradtok a feneketeken: elmentek dolgozni vagy felveszitek a diákhitel kettőt, aztán tanultok, hogy később rendes állampolgárként ledolgozzátok az állam felé azt, amit nektek adott.
És egyébként is. Már a decemberi tüntetésekben akítv részt vállaló Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is aláírta január végén a részmegállapodást a szaktárcával, úgyhogy nincs itt semmi látnivaló. Csak az a fránya - egyébként is külföldről pénzelt - Hallgatói Hálózat (HaHa) ragaszkodik ahhoz a bizonyos 6 ponthoz. Tüntet és szervezkedik. Meg egyetemeket, meg hidakat foglal.
(Zárójelben: a HÖOK mostanában mégis mérges a szaktárcára, mert az ígérete ellenére sem várta meg a hallgatói szerződéssel kapcsolatos uniós eljárás végét (mivel a hallgatói szerződés elméletben mindenféle uniós jogszabállyal ellentétes) és semmit sem tett, hogy megakadályozza annak alkotmányba emelésének tervét. Most feltételeket igyekeznek szabni: csak ekkor és csak akkor vesznek részt a januárban megalakított Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalásain.)
Na de. Mégis mi az a Felsőoktatási Kerekasztal? És az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum? Azt tudjuk, hogy van Hallgatói és Oktatói Hálózat, de mégis mit akarnak? Fut még a Hálózat a Tanszabadságért, nemrég alakult a Humán Platform, sőt a közelmúltban a Magyar Tavasz mozgalom is szárnyat bontott. És akkor még nem beszéltünk a kormány mellett végsőkig kiálló Fidelitasról és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségről.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba.
Ki-kicsoda és mit akar a felsőoktatással? Mégis mi az a 6 pont? Mit jelent x, y, vagy z szervezet neve a hírekben? Hová csatlakozzunk, kivel vonuljunk (vagy éppen kivel ne) tüntetni? Egyáltalán történhet-e még valami ebben az évben, már ami a(z) (felső)oktatási reform irányát illeti? Diákszervezeti Kisokosunk segít az eligazodásban.
Mielőtt belekezdenél/vagy közben ÉRDEMES ÁTTEKINTENED a diáktüntetések és eredményeik eddigi történetét.
A Hallgatói Hálózat (HaHa) mellett bemutatjuk az Oktatói Hálózatot (OHA), a Hallgatói Hálózatok Országos Konferenciáját (HÖOK). Szót ejtünk a Humán Platformról, a Hálózat a Tanszabadságért szervezetről, valamint a Fidelitasról, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségről és a Magyar Tavasz mozgalomról is. Aztán kiderül, kikből áll és mit tehet a Felsőoktatási Kerekasztal és Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum.
HALLGATÓI HÁLÓZAT (HaHa)
Szervezet
Önszerveződő magyar diákmozgalomként definiálják magukat. A HaHa 2011 tavaszán alakult meg egy maroknyi diák részvételével, akik felhárborodtak a Corvinus bezárásáról és a felsőoktatás területén tervezett hallatlan megszorításokról kiszivárogtatott híreken. A Hallgatói Hálózat nem csak egy klasszikus szervezet szeretne lenni, hanem egy valódi hálózat, ami egy diákmozgalom alapjait teremthetné meg.
Ún. sejtekből áll, Budapesten az ELTE és BME egyetemén vannak sejtjeik, míg vidéken Pécsen, Szombathelyen, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Miskolcon és Kecskeméten. Emellett a MuHaHa a Művészeti Hallgatók Hálózatának sejtje.
A Hallgatói Hálózat jelenleg két szinten épül fel: egyrészt lokális szinten, másrészt a sejtek delegáltjai alkotják a Koordinációs Bizottságot, amely helyi ügyek mellett országos ügyekkel/megmozdulásokkal is foglalkozik. A szervezeti felépítésről és működésről ITT és még inkább ITT olvashatsz bővebben.
A Hallgatói Hálózat 6 pontjához (lásd alább) csatlakozott a Középiskolások Hálózata, az Oktatói Hálózat, a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzat. Erről 2013. fenruár elején készült közös videójukban (lásd alább) is beszélnek.
Mivel az Felsőoktatási Kerekasztalhoz Balog Zoltán EMMI miniszter nem hívta meg a Hahát, csak HÖOK-on keresztül tudják szempontjaikat érvényesíteni.
Február elején úgy nyilatkoztak a HÖOK-al való viszonyukról, hogy továbbra is együttműködnek velük, közösen dolgoznak a munkacsoportokban és konzultálnak például azokban a kérdésekben, amiket a HÖOK a kormánnyal kötött részmegállapodásban aláírt (bár ezzel a megállapodással nem értenek egyet).
Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum alapító tagjai.
Követeléseik és Céjaik
2012. December 10-én az ELTE-n a Hallgatói Hálózat Fórumán elfogadták a diákság követeléseit, a hat pontot. (A 6 pontot a 2012. december 17-án megalakuló Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum szintén elfogadja - lásd lentebb.) 1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját! 2. A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre! 3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! 4. Töröljék el a hallgatói szerződést! 5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát! 6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba.
A Hallgatoihalozat.blog.hu-n olvasható követelések:
Korszerű, átfogó, tényekre alapozott, rövid és hosszú távra is szakmapolitikailag jól megtervezett felsőoktatási reformot szeretnénk.
Semmit rólunk, nélkülünk! Követeljük a Felsőoktatási törvény visszavonását, a mögötte álló közpolitikai célokról, elképzelésekről pedig valódi vitát az érintettekkel!
Nem akarunk szolgaegyetemekre járni! Követeljük a felsőoktatás finanszírozásának visszaterelését a világos, hosszú távon kiszámítható keretek közé!
Követeljük 2012 szeptemberére a keretszámok visszaállítását és az állami finanszírozás kereteinek fokozatos, előre látható, érvekkel alátámasztott, az érintettekkel megvitatott kialakítását!
Ne próbálják az állami hivatalnokok felülírni a munkaerőpiac igényeit!
Nem akarunk eladósodni, csak abban az esetben tudjuk elfogadni a tandíjat, ha az a minőségi oktatást szolgálja.
Követeljük egy szociális alapú ösztöndíj-rendszer kidolgozását, mert a Diákhitel 2. nem az!
Nem fogadjuk el a röghöz kötés intézményét, töröljék el a hallgatói szerződéseket! Külföldre távozó honfitársainkban pedig ne ellenséget, hanem lehetőséget lásson, és annak megfelelően viszonyuljon hozzájuk!
Autonóm egyetemet és nemzetközi viszonylatban is versenyképes magas színvonalú felsőoktatást akarunk!
Követeljük, hogy az egyetem a társadalmi felemelkedést is szolgálja! Az egyetem mindenkié! Senki ne maradjon ki a felsőoktatásból anyagi okok miatt!
Módszereik
Előszeretettel akcióznak és tüntetnek. A látványos megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek megmozgatják a közösséget. A kommunikációt kiviszik az utcára és az egyetemi terekbe. Radikális lépésekre is hajlamosak.
A bázis alapú demokrácia elvén döntenek. Szervezeti fejlődésük párhuzamosan halad a tagok és sejtek bővüléséve. Jól szervezettek, a feladatokat munkacsoportok szerint osztják fel.
Készek a tárgyalásra, de nem fogadják el a homályos ígéreteket, csak a konkrétumokat. Kitartanak követeléseik mellett.
Nyíltak és tettrekészek. A transzparenciát helyezik előtérbe és elutasítják a kapcsolatot a poltikai erőkkel.
Eredményeik
Alig egy év alatt olyan jelentős diákszervezetté nőtték ki magukat, akikkel számolnia kell a döntéshozóknak. Felhívásaik nyomán több ezer diák állt be soraik mögé, hogy jogaikért harcoljanak.
Számos Hallgatói Fórumot tartottak és számos megmozdulást szerveztek.
Létrehozták a „Tudd, hogy mihez van jogod" hallgatói kisokost, amely összefoglalja a diákok jogait a tüntetések/sztrájkok viszonylatában.
A diákság megmozdulásai elérték, hogy minden szakon legyenek állami helye. A kormány nem tudta bevezetni a tandíjat.
Nemzetközi kapcsolatokat építenek ki más diákszervezetekkel (így például legutóbb a zágrábi, belgrádi, vajdasági egyetemfoglaló diákok tartottak előadást tapasztalataikról), amelyek már régebb óta követelik a függetlenséget-szabadságot a felsőoktatásban.
Idézetek
„Muszáj felemelni a szavunkat a bizonytalanság ellen, mert ez nem módszer, hogy ma így döntött a miniszterelnök úr, hogy ennyi lesz a ponthatár, vagy, hogy akkor ma lesz, holnap nem lesz hallgatói szerződés, mert ez nem járja." (egy HaHa tag az Index videóban)
„Ma a felvételizőknek nagyon nehéz felelős döntéseket hozni. Mindeközben az öncélú államosítás a közoktatásban soha nem látott felforduláshoz vezetett". (Füzessi Károly, HaHa tag az Fn24-nek adott interjúban)
„Magyarországon az emberek nem hajlandóak elhinni azt, hogy néhány száz diák felállt, és magától, önerőből ki mert állni az érdekeikért." (Tóth Fruzsi, HaHa tag a NOL tévében)
Kapcsolatuk a kormánnyal
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egészen 2013. február elejéig nem volt hajlandó tárgyalni a Hahá-val mondván, hogy nem tekintik őket hivatalos szervezetnek. Az első találkozón ígérete ellenére végül nemBalog Zoltán miniszter, hanem sajtófőnöke és a kulturális parlamenti államtitkár vett részt. Bár a HaHa a beszélgetést terméketlennek értékelte, annak örültek, hogy végre a civil szervezetek közvetlen kérdéseket tehettek fel a döntéshozóknak. A teljes beszélgetés ITT nézhető meg.
A HaHá-t ugyanakkor számos kritika éri, legfőképpen azért, mert állítólag pártpolitkai erők állnak mögöttük. Erről bővebben ITT, és ITT és ITT olvashatsz.
Honlapjukon található alapító okiratuk szerint 2012. februárjában alakult meg a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése. Tizenhárom ELTE-s tanár és oktató hozta létre, azóta számos oktató csatlakozott hozzá. Létrehozását egyrészt az a meggyőződés motiválta, hogy a felsőoktatás jelenleg zajló átalakítása a felsőoktatás értékeinek megőrzésével és megújításával ellentétes következményekre vezet; másrészt az aggodalom az új felsőoktatási törvény és a felsőoktatás működését érintő kormányzati intézkedések miatt.
Az Oktatói Hálózat szoros kapcsolatban áll a Hallgatói Hálózattal és állandó résztvevője a Hallgatói Fórumoknak, melyeket a HaHa szervez.
Ugyanígy jó kapcsolatot ápol és kiáll a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett, továbbá a Hálózat a Tanszabadságért szervezettel is jó viszonyt ápolnak. Mindennek oka, hogy az OHA nem csupán a felsőoktatási rendszerben szeretne az érintettek számára elfogadható átalakítást, hanem a közoktatásban is.
Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum alapító tagjai.
Céljaik és Követelése
Célja a honi felsőoktatás értékeinek megőrzése és megújításának előmozdítása.
Bár egyetértenek azzal, hogy a korábbi szabályozás sok tekintetben módosításra szorul, ugyanakkor bármilyen módosítást csak akkor tartanak elfogadhatónak, ha az nem korlátozza a felsőoktatási intézményekben zajló tanítás és kutatás szabadságát, a felvételizők és a hallgatók esélyegyenlőségét, az oktatás költségeinek igazságos megosztását és a diplomások szabad munkavállaláshoz való jogát.
Ragaszkodnak hozzá, hogy bármilyen jogszabály-módosítás csak alapos elemzések, hosszú távú hatástanulmányok, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetések után következhessenek be. Éppen ezért feladatuknak tartják, hogy konkrét javaslatokat fogalmazzanak meg.
Kötelességüknek tartják, hogy közösen lépjenek fel a rögtönzésszerű, diktatórikus és centralizáló oktatásirányítással és következményeivel szemben, élve mindazon lehetőségekkel, amelyek a civil szféra számára rendelkezésre állnak.
Elutasítják a felsőoktatási intézmények autonómiájának csorbítását, az oktatás és kutatás szabadságának korlátozását.
Elutasítják a rögtönzésszerű, diktatórikus és végletesen centralizáló oktatásirányítást, amely az oktatás alsóbb fokozatain és a felsőoktatásban is súlyos károkat okoz.
Elutasítják azt a gyakorlatot, hogy a kormány a felsőoktatás egy sor fontos kérdését rendeleti úton és nem törvényi szinten szabályozza.
Elutasítják a keretszámok önkényes és szakmailag indokolatlan csökkentését és a forráskivonás egyéb átgondolatlan módjait, amelyek következtében lehetetlen helyzetbe kerültek a továbbtanulni vágyó fiatalok, és nagy múltú képzési területek jövője vált bizonytalanná.
Követelik, hogy a kormányzat vonja vissza az alapos elemzések, hosszú távú hatástanulmányok és érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket.
Követelik, hogy a felsőoktatás átalakítása során kiemelt szempont legyen az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságosság.
Meggyőződésük, hogy a magyar munkaerőpiac problémáira nem a hallgatók mozgásszabadságának szerződéses megkurtítása a jó válasz.
Módszereik
Bár nem szerveznek a Hahá-hoz hasonló flashmobokat és tüntetéseket, aktívan részt vesznek rajtuk, jelenlétükkel támogatják ezeket.
Felsőoktatási szakmai fórumokon előadásokkal, nyilvános eszmecserével, vitával formálják elképzeléseiket és a HaHa által szervezett Hallgatói Fórumokon is részt vesznek.
Eredményeik
Megalakulásuk óta számos oktató csatlakozott a hálózathoz, így 2013.02.17-én 460 tagot számláltak.
Leginkább a Facebookon aktívak, ahol mindig közzétszik a HaHa eseményeit is.
Kiállnak a HaHa mellett, szolidaritásukról biztosítják őket. (Legutóbb február 13-án adták ki erről szóló közleményüket, amelyben azt írják, hogy az országszerte zajló diáktüntetések és egyetemfoglalások felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy súlyos veszélyben van a felsőoktatás és a diplomások jövője is. A kormány látszat-egyeztetéseiről és látszatengedményeiről szóló sikerpropaganda azt sugallja, hogy a felsőoktatásban immár „minden rendben van”, miközben semmi sincs rendben.)
A fontos ügyekben hallatják hangjukat (például a Schmitt ügyben is állás foglaltak).
Számos szakmai fórumot tartottak és terveznek még tartani.
Az egyenrangú partnerek közötti tárgyalásban hisznek. Nem fogadják el a homályos ígéreteket, konkrétumokat tudnak csak tárgyalási alapnak tekinteni. Jó példa erre január 21-ei közleményük, amelyben a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti megállapodás szövegéről úgy nyilatkoznak, hogy az óhajokból és homályos törekvésekből álló, elnagyolt vázlat, amely nem rögzít pontos célokat, feltételeket, határidőket. Szerintük ebben az esetben a kormány a tárgyalásokat elsősorban saját kommunikációs céljaira használja fel, miközben a felsőoktatás sürgős megoldásra váró problémáit elodázza.
Hogyan csatlakozhatsz?
Várják a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók csatlakozását. Javasolják, hogy minél több felsőoktatási intézményben alakuljanak helyi oktatói hálózatok, amelyek az országos Oktatói Hálózat közvetítésével összehangolhatják fellépésüket. Csatlakozásról bővebben ITT.
Jól látszik, hogy a fenti két szervezet számos ponton kötődik egymáshoz és kölcsönösen segíti egymást. Az elmúlt évben viszont számos más, a felső- és középoktatásban érintett szervezet csatlakozott kezdeményezéseikhez (így például a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete), felismerve, hogy összefogásukkal nagyobb erőt képviselnek. Jellemző rájuk, hogy nem ismernek megalkuvást és ki mernek állni gondolataikkal a nyilvánosság elé. Egy új típusú oktatáspolitika kialakítását szorgalmazzák, amelyben nem a felülről vezényelt döntéseké a főszerep, hanem a felső- és közoktatásban érintettek által közösen elfogadott elvek (hatástanulmányok, szakmai és társadalmi egyeztetések mentén) határozzák meg az átalakítást.
A közelmúltban alakult Humán Platform küldetésnyilatkozata szerintaz egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociális ágazat terén működő szakmai és civil szervezetek, valamint személyek összefogásával jött létre. „Célunk a szakmai értékek közvetítése és védelme, az emberi életminőség javulása és a társadalmi szolidaritás erősödése" - állítják. A szervezet egyik alapítója, Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője mondott beszédet - többek között - a december 14-ei a HÖOK és a Hallgatói Hálózat által szervezett tüntetésen.
A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) 2011. novemberében alakult meg, azért mert alapítói elfogadhatatlannak tartották azt, amilyen tartalommal és amilyen eljárásban – a szakmai, a szakmai érdekképviseleti és civil vélemények, valamint az előzetesen bejelentett véleményezési határidők figyelmen kívül hagyásával – a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetét előkészítették. Megalakulásuk óta számos nyilatkozatot, állásfoglalást és petíciót írtak, de tüntetéseken is vettek már részt. Figyelemmel kísérik a kormány munkáját és reagálnak rá, emellett fő céljuk, hogy részesei legyenek az Agóra tevékenységére építve annak a munkafolyamatnak, ami egy humanista-demokratikus oktatási rendszer kialakítását célozza. Mintírják, készek a jövő oktatási koncepciójának kialakításában kész integráló-vezető szerepet vállalni.
HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFEREMCIÁJA (HÖOK)
Szervezet
A HÖOK történetből kiderül (a TELJES SZÖVEG ITT OLVASHATÓ), hogy a szervezet a rendszerváltás óta több ízben emelte fel hangját, tüntetett és tárgyalt - többek között - a bevezetendő tandíjról.
A HÖOK a kormánnyal való tárgyalások során képviseli a hallgatók érdekeit - hangzik el a többek között a HÖOK, a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat és a Humán Platform közreműködésével készített videóban.
Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumalapító tagjai.
Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
Követeljük, hogy legalább 44.000-en kezdhessék meg állami ösztöndíjas formában felsőfokú tanulmányaikat!
Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
Töröljék el a hallgatói szerződést!
Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba!
2013. Január 21-én a HÖOK részmegállapodást ír alá a szaktárcával. A felek nyolc pontban állapodtak meg: a) ez a megállapodás csak „részmegállapodás", mert a hallgatók követelései csak részben teljesültek; b) 2013-ban folytatódik a felsőoktatás átfogó átalakítása, és bővülnek a források c) a keretszámok rendszerét eltörölték, így a bekerülés az intézményi kapacitásoktól függ d) áttekintik a felsőoktatási intézmények pénzügyi hátterét e) a rektorválasztás rendje nem változik f) az említett 16 szakon 10-20 százalékos arányban államilag támogatott képzés is indul g) a kormány speciális programokat indít a hátrányos helyzetű diákok esélyeinek növelésére h)létrejön egy ideiglenes mandátumú Felsőoktatási Kerekasztal, gazdasági szervezetek, a Magyar Rektori Konferencia és a HÖOK részvételével.
Február 16-ai közleménye szerint a HÖOK csak akkor hajlandó részt venni a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha:
annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet (kivéve a külön megegyezést)
a tárgyalások világos, mindenki által elfogadott ügyrend szerint folynak; azaz a plenáris üléseket legalább 5 munkanappal előbb hívják össze, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre
adatokat kapnak az országot elhagyó diplomások számáról és arányáról szakterületenkénti bontásban, valamint az országot elhagyó, érettségivel, szakmunkás végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adatokat, emellett az országban dolgozó nem magyar állampolgárságú diplomások számáról.
Emellett megerősítették, hogy a HÖOK elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést".
Módszereik
A HÖOK számára rendkívül fontos, hogy törvénytisztelő módon szervezkedjen és tüntessen, és megtartsa a nyilvánosság előtt feddhetetlen státuszát. Mint kijelentették, a HÖOK mindvégig tartotta magát ahhoz az alapvetéshez, hogy a demonstrációit kizárólag az oktatás és az ifjúság ügyében, a magyar felsőoktatás felemelkedése érdekében szervezi. Ezért rendezvényei során mindig tiszteletben tartották mások jogait és nem csatlakoztak sosem pártpolitikai rendezvényekhez.
Mandátumuk és a rendszerbe való beágyazottságuk révén a HÖOK-al kikerülhetetlen a tárgyalás. A tárgyalások tekintetében kompromisszum-készebbek, mint a HaHa és jobban alkalmazkodnak a kor politikusai által diktált igényekhez.
Eredményeik
2013. Január 21-ai részmegállapodás, amely szerint eltörlik a keretszámokat (azaz egyelőre nem lesz egysége tandíj rendszer) és az első körben állami finanszírozásból kizárt 16 szakon is lesznek állami helyek.
Kapcsolatuk a kormánnyal
A HÖOK igyekszik jó kapcsolatot ápolni a szaktárcával, azonban alkalomadtán képes tartani a távolságot (Jó példa erre a fentebb már idézett levelezés, amikor két alkalommal is visszautasították Balog Zoltán meghívását a tárgyalásra.)
Kérdéses, hogy az eddigi partneri kapcsolatot mennyiben borítja fel a hallgatói szerződés alkotmányba elemésének terve, amely teljesen ellentétes a HÖOK és a szaktárca közötti megállapodás eddigi eredményeivel.
Hogyan csatlakozhatsz?
Hallgatói Önkormányzat tagja az lehet, akit a hallgatók megválasztanak. (ITT lehet érdeklődni)
Úgy tűnik, a HÖOK legnagyobb dilemmája, hogyan egyensúlyozzon a diákság (amelynek az érdekeit képviseli) és a kormányzat/szaktárca között úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Mindenesetre a szaktárca csak velük hajlandó tárgyalni, ezért sok múlhat azon, hogy miben engednek és miben tartanak ki.
FIDELITAS
Szervezet
A Fidelitas szervezeti struktúrája nagyban hasonlít a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség kabinetrendszerének felépítéséhez. ITT nézheted meg a kabineteket és vezetőiket.
A Fidelitashárom szerveződési szinten működik, úgymint helyi, megyei és országos. A helyi szervezetek az adott településen élő, dolgozó vagy tanuló Fidelitas-tagokat fogják össze. Minden tagnak csoport-tagnak is kell lennie valahol, közvetlenül az országos szervezethez csatlakozni nincs lehetőség.
Nem pártsemlegesek, a FIDESZ ifjúsági tagozata.
Követeléseik és céjaik az oktatás területén
A Fidelitas úgy került a képbe, hogy egy nappal a december 14-ei tüntetés után Orbán Viktor az Ötkert nevű romkocsmában tárgyalt 10-20 diákkal, akik - mint később kiderült - a Fidelitas képviseletében voltak ott. Itt követelések nem hangzanak el, csupán annyi szivárog ki, hogy a miniszterelnök megértette a diákok aggodalmát a keretszámokat illetően, ezért megígéri, hogy eltörlik a keretszámokat. A hallgatói szerződés melllett azonban továbbra is kitart.
A Fidelitas konkrét követelésekkel nem állt elő, de több ízben kijelentette, hogy (az oktatási államtitkársággal, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel (IKSZ) és pécsi professzorokkal egyetemben) elítéli a hallgatók nyomásgyakorlási módszereit.
A Fidesz ifjúsági társszervezete az MTI-hez február 11-én eljuttatott közleményében azt írta: a felsőoktatási átalakításokról szóló tárgyalások során a kormány minden legitim érdekvédő szervezettel egyeztetett és tárgyalóasztalhoz ült. A Fidelitas szerint a HaHa a legutóbbi akcióival elárulta magát és a fiatalokat: a szervezet nem más, mint egy politikai szervezet érdekvédelmi álruhában. Hozzátették, hogy a HaHa politikai célból indulatokat gerjeszt, meg akarja osztani a fiatalokat.
Módszereik
Közleményekben reagálnak és biztosítják szolidaritásukról a kormányt.
Eredményeik
Az Ötkertnben folytatott tárgyaláson jelentette be Orbán Viktor, hogy eltörlik a keretszámokat.
Kapcsolatuk a kormánnyal
A kormány kitüntetett figyelemben részesíti őket, kölcsönösen támogatják egymást.
Hogyan csatlakozhatsz?
Ha kitöltöd ITT az űrlapot, a Fidelitas képviselői pár napon belül felveszik veled a kapcsolatot.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) sem nézi jó szemmel az egyetemfoglaló megmozdulásokat. Február 11-án arra szólította fel a HaHa aktivistáit, hogy hagyjanak fel „anarchista akcióikkal”, és a jövőben a hallgatók tanuláshoz való jogát, az egyetemek szabályait tiszteletben tartva osszák meg véleményüket a felsőoktatásról. A közleményben a szervezet hangsúlyozza: a véleménynyilvánítás azon formáit tartja elfogadhatónak, amelyek másokat nem zavarnak jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében.
Említenünk kell még a Magyar Tavasz mozgalmat, amely február elején alakult és Vona Gábor beszélt róluk először a párt évnyitó kongresszusán. Bevallásuk szerint nemzeti és jobboldali értelmiségiekből álló szervezet. Mint mondják „a felsőoktatási kerekasztalban jelenleg olyan tagok ülnek, akik önjelölt forradalmárok és senki nem hatalmazta fel őket". Bár pártok felett állónak vallják magukat, a mozgalom mindkét vezetője a Jobbikhoz kötődik.
A kerekasztal végül a szakminiszternek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával múlt héten aláírt részmegállapodása alapján jött létre. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza.
Tagjai a szakminiszterek, a HÖOK, a Magyar Rektori Konferencia mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács (hogy a gazdasági szféra is szót kaphasson).
Feltehetően csatlakozik még a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a HÖOK továbbra is úgy véli, szélesíteni kell a bevont szervezetek körét.
Három munkacsoport működik a kerekasztal berkein belül: a finanszírozási munkacsoport feladata az aktuális problémák feltárása és megoldási javaslatok kidolgozása lesz (így például meg kell állapodni arról a 47 milliárdos többletforrásról, amelyet a felsőoktatásnak szeretnének juttatni az idén az adósságállomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására), a hallgatói felelősség munkacsoportban főként a hallgatói szerződésről beszélnek majd, míg a strukturális-tartalmi munkacsoportban a képzési szerkezettel összefüggő témákat tárgyalják, úgy mint az egyetemi autonómia, vagy a rektorválasztás kérdésköre.
A résztvevők szakértői anyagokat osztanak meg egymással, a munkacsoportok külön-külön is üléseznek, majd plenáris ülésen egyeztetik, mire jutottak.
Követeléseik és Céjaik
A kerekasztal résztvevői nem zárják ki, hogy törvénymódosításra lesz szükség. Ez esetben azt még a tavaszi ülésszak alatt a kormány, illetve az Országgyűlés elé szeretnék tárni.
A résztvevők között számos ellentét feszül (leginkább anyagi téren, hiszen a rektorok intézményei már most nehéz helyzetben vannak), de abban egyetértettek, hogy átláthatóbb, hatékonyabb rendszerre van szükség.
Módszereik
Szigorúan a tárgyalásos formában hoznak majd döntéseket. Tagjaiknak kimondatlanul is tartózkodniuk kell a demonstárciótól, amit a HÖOK korábban ki is jelentett (legutóbb ebben a kérdésben már nem volt ennyire egyértelmű, lásd fentebb.)
Eredményeik
Eddig egy ülést tartottak, ahol kijelentették segélyalap jöhet létre a finanszírozási gondokkal küzdő felsőoktatási intézmények megsegítésére, az erről szóló javaslatot a szaktárca hamarosan a kormány elé terjeszti - jelentette be az emberi erőforrások minisztere.
Beszéltek még a struktúraváltás kapcsán a szakok szűkítéséről, aminek koncepciójának elkészítését a Rektori Konferencia vállalta fel, ennek fejében a kormányoldal felvállata a folyó fizetési problémák menedzselésére a fentebb említett alapot.
Kapcsolatuk a diákszervezetekkel
Az Oktatási Kerekasztal a HÖOK-on kívül más diákszervezetet nem kíván bevonni a tárgyalásba. Feltehetően a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete még csatlakozhat.
Mint a HaHa tagja elmondta „Balog Zoltán nem hívott meg minket, úgyhogy csak így tudjuk (mármint tüntetésekkel) a szempontjainkat érvényesíteni. Megjegyzem, hogy a kerekasztal mellett ugyanakkor ott ül számos olyan szereplő, amelynek szerintünk semmi keresnivalója nincs ott. Nem értjük például, miért szólhat bele a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara abba, milyen legyen az egyetemi képzés".
A két tömörülés között kezdetektől fogva ellentét van: csak a HÖOK és a Rektori Konferencia tagja mindkettőnek, így számos szervezet sérelmezi, hogy kiszorul az egyeztetésből. A kritikák szerint a minisztérium az érintettek helyett csak az általuk összeválogatott szereplőket hívja meg (mintegy díszletként), kizárva ezzel azokat a legitim szereplőket, akik a Felsőoktatási Egyeztető Fórum tagjai. Érdekesség, hogy a kerekasztal hetekkel a Felsőokatási Egyeztető Fórum után alakult meg, de kormányzati tagjai révén jóval nagyobb döntési hatókörrel bír.
ORSZÁGOS FELSŐOKTATÁSI EGYEZTETŐ FÓRUM (OFEF)
Szervezet
2012. december 17-án alapították meg a magyar köz- és felsőoktatás képviselői, mivel „érzékelve az oktatáspolitika súlyos válságát felismerték az összefogás szükségességét".
Alapítók: Magyar Rektori Konferencia Elnöksége, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Hallgatói Hálózat tagjai, Oktatói Hálózat tagjai, Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
Később csatlakozott a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) is.
Követeléseik és Céjaik
A decemberben megfogalmazott hat pont teljesítése mellett a tagok követelik, hogy a kormány ne csak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), hanem a decemberben létrehozott Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumot (OFEF) tekintse tárgyalópartnernek.
Az Országos Felsőoktatási Egyezető Fórum továbbra is képviseli a 6 pontot. Ennek bizonyos részei azonnali intézkedést kívánnak (forráskivonás), bizonyos részei hosszabb távú intézkedést kívánnak, ezeken dolgoznak együtt a munkacsoportokban.
Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
Követeljük, hogy legalább 44.000-en kezdhessék meg állami ösztöndíjas formában felsőfokú tanulmányaikat!
Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
Töröljék el a hallgatói szerződést!
Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba!
Módszereik
Azért alakultak, hogy követeléseiket tárgyalások útján valósítsák meg.
Céljaik elérését nagyban nehezíti, hogy a szaktárca mindent megtesz annak érdekében, hogy kizárja őket az érdemi kommunikációból.
Eredményeik
Abban egyetértettek, hogy az intézmények finanszírozásáról még januárban tárgyalni kell. (És lám, a Felsőoktatási Kerekasztal ezt meg is tette, sőt segélyalap létrehozását helyzte kilátásba).
Az első egyeztetésen a felek kiemelték a közoktatás területén tapasztalható problémákat, és felhívták a figyelmet a köz- és a felsőoktatás szoros kapcsolatára is.
