Előnyök felvillantásában nincs hiány: a szakképzésbe jelentkezők két év alatt rögtön három szakmát is szerezhetnek, miközben megállás nélkül nyelvvizsgáznak, kommunikációs tréningekre és csapatépítésre járnak. Vajon minden arany, ami fénylik?

Mintha némiképp eltolódott volna a hangsúly az oktatásról (azaz a lényegről) az érettségi után ingyenes szakképesítést kínáló iskolákban. Nem tudni, ki kezdte hamarabb a licitálást, de mára számos intézmény honlapja/ismertetője/molinója arról szól, hogy micsoda fantasztikus PLUSZ lehetőségeket kínál egy-egy iskola, természetesen mind GARANTÁLTAN és mind INGYEN. 

Szerencsétlen diák azt sem tudja hová nézzen, amikor iskolarendszerű (nappali) OKJ képzés után kutatva feltéved egy-egy honlapra. Ha éppen nem szúrja ki a szemét, akkor elég csak legördítenie a „Miért éri meg minket választani?" menüpontot, hogy rázúduljon a csábítás-halom. 

Egy-egy iskola ígérethegyeit olvasva az embernek az az érzése támad, hogy a világ tele van időmilliomosokkal és extra gyors felfogóképességű egyedekkel, kvázi zsenikkel. Kulcsmondat: álljunk több lábon, mert az élet kemény! Két év alatt villámgyorsan cukrász képesítést szerez a delikvens, de közben annyira nem bír magával, hogy hozzácsapja a gyógymasszőr és az idegenvezető képzést is.

De a lényeg nem is ez, mert hozunk még példákat a lehetetlen ígéretekre. A lényeg a hozzáállás, az a megközelítés, ahogy ezek az intézmények potenciális hallgatóikra tekintenek. Az egész rendszer kezd hasonlítani egy választási kampányhoz, ahol a lényeg nem a programon, hanem az eszement meggyőzésen van. Ahol már nem az oktatás, nem adott szakma tisztelete, hivatástudat felébresztése a cél, hanem csak és kizárólag az, hogy még egy halacska fennakadjon adott iskola hálójában.

Vajon miért nem az oktatás kiválóságával, a tanárok briliáns voltával, az iskola büszkeségivel és eredményeivel villognak az intézmények?

Kínos, hogy hülyének nézik az érettségizett diákokat. Az - egyébként nyilvánvalóan teljesíthetetlen - licitálásokkal az iskolák egymást hülyítik el, saját maguk kvalitását kérdőjelezik meg, és hasonlítják magukat egy olyan, erősen marketing szagú, minőségtelen cukormázhoz, amelynek valódi tartalma konvergál a nullához.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.