Sokan indokolatlanul nehéznek érezték a középszintű történelem érettségit. Egyesek szerint mindez azért történt, hogy még kevesebben jussanak be az állami helyekre a felsőoktatásban. Középszinten közel 80 ezren, emelt szinten pedig több mint 5 és fél ezren tettek ma írásbeli érettségit. 

„Az államilag finanszírozott helyekre való bejutási pontszámokat megemelik, a történelem érettségivel pedig megszívatnak, hogy minél kisebb pontszámokat érjél el" - adott hangot elégedetlenségének egy diák az Eduline.hu hozzászólói között. „Reggel még örültem, hogy kirázom a kisujjamból, de amikor megláttam a feladatsort, az szíven ütött. Kétszer is megnéztem, hogy biztos a középszintű feladatsort adták-e oda" - így egy másik hozzászóló. „Világ életemben imádtam a történelmet, de most úgy buktam simán pontokat, mint a frász. Simán mehetett volna emelt szintre is" - erősítette meg másikuk. „Nem féltem az ötösömet, de azért rendesen kikerekedett a szemem az első felén" - fűzte hozzá egy állítása szerint kifejezetten erős oktatásban részesült diák, aki szerint az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez kötődő kérdés övön aluli volt, mert még ők sem jutottak el a tananyagban idáig. „Nagyon kicseszés volt... Cigányok, Eu meg ENSZ? Ez nem történelem még, hanem a jelen!!!" - mérgelődött a feladatok összeállításán egy érettségiző.

Társadalomismeret vagy történelem?

Azon persze lehet vitatkozni, hogy a történelem oktatásnak nem kellene-e jobban a jelenre koncentrálnia. „Az idei történelem érettségi inkább volt társadalomismeret, mint történelem" - észrevételezte egy kommentelő a Facebookon. „Nem lenne ennyi félművelt, irracionális baromságokban elvakultan hívő ember ebben az országban, ha a jelent is ugyanannyira megismerhetnénk az iskolában, mint az 500-1000 évvel korábbi ügyleteket" - érvelt egy másik hozzászóló, aki hozzátette, hogy az osztrák diákok az első három év alatt eljutnak a II. világháborúig, így negyedikben már a jelenkori társadalomismeretre koncentrálnak. „Nem ártana akkor szólni, hogy te barom gyúrj rá az EU-ra is. Nekem is volt társadalom ismeret 2-3 éve, én komolyan vettem, de nem gondoltam volna, hogy lesz érettségiben, így elő sem vettem" - egészítette ki másikuk.

Sokaknál már az első feladat kiütötte a biztosítékot, amelyben a római kor történelmi alakjaitól származó idézeteket kellett párosítani a nevekkel. Első feladatként sokkal könnyebb bemelegítő kérdésre számítottak, ehelyett azonnal bedobták őket a mélyvízbe. A diákok szerint ritkaságszámba ment, hogy ilyen mélységben foglalkozzanak a római kori diktátorokkal, konzulokkal és hadvezérekkel. A második feladat megoldását térkép segítségével ki lehetett következtetni, csakúgy a negyediket (itt művészettörténeti ismeretekből kellett számot adniuk a vizsgázóknak), amelyeknek a fele benne volt az atlaszban. 

Mohácsi vész, nyilas mozgalom, határon túli magyarság és kisebbségek

Az ötödik-hatodik feladat klasszikus történelmi tudásra apellált, a mohácsi vészről és a parlamentáris demokráciáról szólt. A hetedik megoldásához elegendő volt a táblázat értelmezése, míg a nyolcadik szövegértelmezésen keresztül koncentrált a gazdasági válságra. A kilencedik a nyilas mozgalomhoz kapcsolódott, itt többen az A kérdésre adott lehetséges válaszokat vitatták („Milyen területre vonatkozik a Hungária Egyesült Földek kifejezés?"). Volt, aki a Kárpát-medencét, mások Nagy-Magyarországot jelölték meg. 

A tizedik feladat a határon túli magyarságról szólt, ezt a többség kifejezetten nehéznek érezte, de az atlasz segítségével ez is kikövetkeztethető volt. A tizenegyedik feladat volt az a bizonyos, ami az EU-val kapcsolatos ismeretekre épített, és amelyre a legkevésbé sem számítottak az érettségizők.

Az utolsó - tizenkettedik - kérdés a nemzetiségi kisebbségek számarányának változását vette górcső alá, itt többen a C kérdésre adott válaszlehetőségek kétértelműségét kifogásolták, olyannyira, hogy még maga az Eduline.hu is közvélemény-kutatást indított a Facebookon annak kiderítésére, hogy vajon melyik válasz lehetett a helyes. (A szavazás jelenlegi állapota szerint a diákok szerint az első válasz a helyes.)

Emelt szinten könnyítettek

A középszintű érettségin válaszható esszéket a rövid feladatoknál egyöntetűen könnyebbnek értékelték a diákok, az Érettségizők Facebookos hozzászólásai között viszont mindenesetre feltűnően sokan nyilvánították ki nemtetszésüket a cigányságra vonatkozó esszékérdés miatt (amellett, hogy nem tartják magukat rasszistának), kifogásolva, hogy nem lehetett az „igazságot" leírni. Mindebből persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de azt mindenképpen mutatja, hogy érzékeny téma ma Magyarországon a cigányság helyzete és már az érettségiző diákságot is megosztja. (Az egyetemes témákból egyébként egyet, a magyar történelmet érintő témákból pedig kettőt kellett választani - utóbbiból tehát választási lehetőség volt bőven, így még kevésbé érthető, miért érezték a 20-as pontot visszásnak a tanulók.)

A tavalyi elégedetlenkedő hangokkal ellentétben (amikor több történelemtanár is nehezményezte az emelt szintű érettségi nehézségi fokát) az idei emelt szintű történelem érettségi elvárásaival meg voltak elégedve a diákok. „Én emeltet írtam, szerintem könnyebb volt mint az előző éviek" - kommentálta egyikük. „Emeltet írtam, és ahogy így elnézem jobban is jártam vele!" - értékelte megkönnyebbülve egy másik diák. „Az emelten szinte nem is nagyon kellett történelmi tudás. Inkább társadalom és politológia vagy gazdaságtörténet!" - tette hozzá másikuk, aki szerint pont emiatt volt siralmas a feladatsor, nem beszélve arról, hogy „a többit meg ki lehetett nézni a forrásokból és az atlaszból az esszé résznél".

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.