Ami eddig történt:

• 2012. december elején kijelentik, hogy drasztikusan csökkentik a keretszámokat. A HÖOK Kiáltványában felháborodásának ad hangot. Összefogásra hívja mindazokat, akik magukénak érzik a magyar felsőoktatás ügyét. Itt adják meg a nyitóhangot a tüntetésekhez és egyúttal kijelentik, hogy népszavazást kezdeményeznek (erről azóta sincs hír, hogy lesz-e belőle valami). 
• December 7-én a HÖOK nyilvánosságra hozza követeléseit: a felvételi keretszámok haladéktalan felülvizsgálatát, a tandíjmentes felsőoktatást és a hallgatói szerződés intézményének eltörlését! (Ugyanakkor bejelentik a tüntetések kezdetét és azt, hogy felveszik a kapcsolatot a Magyar Rektori Konferenciával, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével, valamint a Hallgatói Hálózattal).
• December 11-én Balog Zoltán EMMI miniszter meghívja a HÖOK-ot tárgyalni, de a HÖOK elnöksége ezt visszautasítja, jelezve, hogy először a többi szervezettel kell megbeszélniük közös álláspontjukat. December 13-án újabb meghívást kapnak Balog Zoltántól, amit elfoglaltságaik miatt újfent elutasítanak, egyben új időpontot javasolnak. (Meg kell jegyezni, hogy mindkét meghívót aznap délelőtt küldte el a minisztérium, amelyik napon a találkozót szerette volna nyélbe ütni.)
• December 14-én a HÖOK egy kérdést intéz az országgyűlés összes tagjához, amelyre egyszerű igen vagy nem választ vár. A kérdés: „Egyetért-e Ön az államilag támogatott felsőoktatási keretszámok csökkentésével?” (Mint írták, a válaszokat még az országgyűlési választások elő közzéteszik, erről azóta nincs információ.)
• December 14-én a HÖOK által szervezett tüntetésnek négy főszereplője van: Ábrahám Máté, a Diákellenállás A Felsőoktatásért szervezője; Nagy Dávid, a HÖOK elnöke; Kóbor Andrea, Hallgatói Hálózat szervezője és Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője, a Humán Platform képviseletében. A később nyilvánvalóbbá váló ellentét a HÖOK és a HaHa között már ezen a megmozduláson is észlelhető (a diákok egy része „fideszbérencnek" titulálja a HÖOK-ot, amely mindig igyekezett rendes szervezetként viselkedni, ezért nehezen bólint rá a spontán akciókra).
• December 15-én szombaton Orbán Viktor találkozik 10-20 diákkal (mint később kiderült a Fidelitas tagjaival) az Ötkert nevű romkocsmában. A miniszterelnök itt azt mondja, hogy eltörlik a keretszámokat. A 2013-tól felvételiző diákok két feltétel teljesítése esetén tanulhatnak ingyen: ha elérik a bejutáshoz szükséges minőségi korlátot (adott pontszámot), és ha diplomájuk megszerzése után Magyarországon vállalnak munkát (azaz aláírják a hallgatói szerződést). 
• December 17-én több ezer diák, tanár, orvos és művész tüntet az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt a nemrégiben alakult Humán Platform szervezésében. Később elindulnak a Parlamenthez, majd a Magyar Rádióhoz mennek, ahol a 9 órás hírekben beolvassák követeléseiket, de nem szó szerint, amit a tüntetők sérelmeznek.
• A december 18-ai szaktárcával való gyeztetésre a Hallgatói Hálózat (HaHa) is delegál egy tagot. A megbeszélés feszült hangulatú, elsősorban azért, mert nincsenek konkrétumok, amelyekről tárgyalni lehetne. A feszültséget fokozza továbbá, hogy Balog Zoltán kifogásolja a HaHa képviselőjének jelenlétét. A HÖOK két hangsúlyos kérdésére – a Kormány hajlandó-e változtatni a jelenlegi helyzeten, illetve a hallgatói szervezetek javaslatait beleépíteni felsőoktatási koncepciójába – nem kap érdemleges választ.
• December 19-én bejelentik, hogy a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél. Közlik, hogy a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. Részösztöndíj nem lesz, a hallgatói szerződések viszont maradnak. (Erről ITT is olvashatsz.) Erre a bejelentésre a HÖOK nyílt levelet intézett Balog Zoltánhoz, amelyben 7 kérdést tesz fel, kérvén, hogy az előzőekben megfogalmazott követeléseikre adjanak konkrét válaszokat. 
• Ugyanezen a napon, december 19-én délután négy órára hirdetik meg télirózsás tiltakozásukat a kormány felsőoktatási intézkedései ellen tiltakozó középiskolások. A középiskolások által meghirdetett diáktüntetéshez a HÖOK és a HaHa is csatlakozik. Sokan rózsával érkeztek a megmozdulásra, amelyeket jelképesen a Dunába dobnak. A Magyar Tudományos Akadémia épülete elől a beszédek után a diákok a Margit hídhoz vonulnak. Onnan - bár az eredeti tervek szerint a hídon, rózsadobálással ért volna véget a demonstráció - a tömeg a Batthyány térre, onnan pedig a Lánchídhoz megy, ahol fórumot kezdeményeznek. Itt aztán a rendőrök igazoltatni kezdik a tüntetőket, három egyetemistát pedig előállítanak, akik miatt a diákok átvonulnak az V. kerületi rendőrkapitánysághoz, hogy megvárják míg kiengedik társaikat. Másik videó ITT az eseményről. 
• December 22-én a HÖOK újabb tárgyalást folytat Balog Zoltánnal, amely a HÖOK közleménye szerint már előremutatóbb, mivel konkrétumok mellett zajlik. Mint írják „korábban véglegesen lezártnak tekintett kérdéseket is sikerült megnyitnunk, mint a hallgatói szerződések és az intézményi autonómia". Úgy nyilatkoznak, április végéig fognak tartani az egyeztetések, de már januárban terítékre kerül két téma: a hallgatói szerződések és az egyetemi autonómia.
• Karácsonyra tekintettel befejeződtek a megmozdulások, hogy januárban folytatódjanak az egyeztetések. 
• 2013. Január 21-én a HÖOK a meghirdetett tájékoztató előtt egy órával bejelenti (a Facebookon is), hogy nem tudják aláírni és elfogadni a minisztérium tervezetét, ezért abban fontos tartalmi módosításokat kérnek, többek között a résztvevők körében (ez a HaHá-ra vonatkozott, amelynek jelenlétét nem fogadták el a Felsőoktatási Kerekasztalban). Ezt követően mégis aláírják a részmegállapodást, mint mondják azért, hogy az idén felvételizők legalább az elfogadott pontokban biztosak lehessenek. A felek ezen nyolc pontban állapodtak meg: 
  a) ez a megállapodás csak „részmegállapodás", mert a hallgatók követelései csak részben teljesültek; 
  b) 2013-ban folytatódik a felsőoktatás átfogó átalakítása, és bővülnek a források
  c) a keretszámok rendszerét eltörölték, így a bekerülés az intézményi kapacitásoktól függ
  d) áttekintik a felsőoktatási intézmények pénzügyi hátterét
  e) a rektorválasztás rendje nem változik 
  f) az említett 16 szakon 10-20 százalékos arányban államilag támogatott képzés is indul
  g) a kormány speciális programokat indít a hátrányos helyzetű diákok esélyeinek növelésére 
  h) létrejön egy ideiglenes mandátumú Felsőoktatási Kerekasztal, gazdasági szervezetek, a Magyar Rektori Konferencia és a HÖOK részvételével.
• Az aláírt megállapodás amellett, hogy kizárja a tárgyalásokból a Hahá-t, azt is magában foglalja, hogy a következő időszakban a HÖOK - ameddig azt látja, hogy a tárgyalások ütemét és eredményességét tartani tudják - nem szervez és nem vesz részt a demonstrációkon. Ezen a ponton történik meg a kommunikációs törés a HaHa és a HÖOK között, a részmegállapodást ugyanis mind az Oktatói Hálózat, mind a HaHa elhibázottnak tartja és kijelentik, hogy amennyiben február 8-ig nem teljesítik a 6 pontot, újabb megmozdulásokra kerül sor. A HÖOK a részmegállapodással bizonyos szinten zsákutcába került: elszigetelődik a diákokat tömörítő szervezetek egy részétől, miközben a kormány kiköti, hogy csak velük hajlnadó tárgyalni. 
• Balog Zoltán a Felsőoktatási Kerekasztal január 31-i megalakulása után bejelenti, hogy három munkacsoportot hoznak létre, és ezek közül az egyikben, a hallgatói felelősség munkacsoportban elsősorban a hallgatói szerződésekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak majd.
• A HaHa feburár 8-án kijelenti, hogy lejárt az Ultimátum, és hétfőn, azaz február 11-án utcára vonulnak. Többek között azt követelik, hogy a felsőoktatásból elvont pénzeket gyorssegély formájában adják vissza az intézményeknek, és minden szakon legyenek államilag finanszírozott helyek.
• Február 8-án kiderül, hogy az alaptörvény módosító javaslat az alkotmányba kívánja beemelni a hallgatói szerződést. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint "gyáva és hazug" a hallgatói szerződés beemelése az alaptörvénybe. A HÖOK szerint innentől megkérdőjelezhető, hogy Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének milyen súlya van a kormányban, mert ilyen intézkedésről az egyeztetéseken nem esett szó.
  Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja hozzátette, hogy mindez azért is különös, mert a tárgyalások során ígéretet kaptak, hogy a kormány megvárja az ügyben az unió által folytatott próbaeljárás eredményét. 
• Feburár 11-én a diákok nem csak az utcára vonulnak, de elkezdődnek az egyetemfoglalások is, elsőként az ELTE-en, később a Közgázt foglalják el, majd a Színművészeti Egyetemen is feltűnnek. Mindeközben elszavalják a Nemzeti Dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Az egyetemfoglalások során a hallgatók fórumokat tartanak. (Az egyetemfoglalás lényegéről bővebben ITT és ITT olvashatsz). A tüntetés a Deák térről indul. Debrecenben ultrások zavarják meg a hallgatói fórumot. Sokan február 12-re virradóan az ELTE-n éjszakáznak, ugyanezen a nap egyetemfoglalás és szabadegyetem kezdődik Pécsen. Február 13-án még mindig tart az egyetemfoglalás. Február 15-én Oktatói Hálózat Szabadegyetemet tart az ELTE-n az oktatásról, felsőoktatásról, egyetemi autonómiáról egyetemi polgároknak és minden érdeklődőnek. A KIHA (középiskolások hálózata) pénteken tüntetést szervez, amihez a HaHa és OHA is csatlakozik. Szombaton még mindig legalább 66-an alszanak bent az ELTE-n, aznap Heller Ágnes tart előadást és beszélgetést. 
• Február 12-én a HÖOK közleményben jelenti ki, hogy megdöbbenéssel fogadták miszerint a kormány és a kormánypárti többség a Felsőoktatási Kerekasztal napirendjén szereplő ügyekben az alaptörvény módosítására készül. A miniszter nyilatkozatával ellentétben erről a lépésről az elmúlt hetek során semmiféle tájékoztatást nem kaptak - tették hozzá. Kijelentik, hogy február 16-i soproni közgyűlésén határoznak majd arról, részt vesznek-e a felsőoktatási kerekasztal munkájában.
• Február 16-án a HÖOK nyilatkozik az ügyben. Kikötik, hogy csak akkor hajlandóak részt venni a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést. További feltételként szabják, hogy a tárgyalások világos, mindenki által elfogadott ügyrend szerint folyjanak; a plenáris üléseket legalább 5 munkanappal előbb hívják össze, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre. Megerősítik, hogy a HÖOK elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést". A tárgyalások folytatásához továbbá adatokat kérnek az országot elhagyó diplomások számáról és arányáról, szakterületenkénti bontásban, valamint az országot elhagyó, érettségivel, szakmunkás végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adatokat, emellett az országban dolgozó nem magyar állampolgárságú diplomások számát.
• Február 18-án a Nemzeti Nyomozó Iroda kivonulása és kihallgatásai miatt fél órás késéssel  indulnak meg a HaHa szervezésében a diákok az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszáról. A kijelölt útvonallal ellentétes irányban haladnak és vonulnak végig a város különböző pontjain, majd visszatérve az ELTE-re szavaznak arról, hogy további 3 napot töltenek az egyetem elfoglalt termében. 
  
  

Napok óta osztok-szorzok: felsőoktatás vagy szakképzés? Alább igyekeztem tényszerűen összeszedni a pro és kontra érveket, hogy megkönnyítsem a döntést. Kiindulópontnak annyit szögeznék le, hogy bár szeretnék a felsőoktatásban tanulni, nem mindegy, milyen áron lenne erre lehetőségem. A másik - erre viszont már a pro és kontra érvek összeszedése közben jöttem rá -, hogy ugyan miért is hagynék ki egy ingyenes szakmaszerzési lehetőséget, amit ráadásul az állam finanszíroz?

Ha számos dologban nem is, de abban mindannyian egyetértünk, hogy kritikán aluli, amit az idén a tavalyi döntések következményeként a felsőoktatással művelnek. Bizonytalanság, félrebeszélés, zűrzavar uralja a terepet - és még finoman fogalmaztam. Körülöttem konkrétan SENKI sem tudja, van-e egyáltalán értelme jelentkezni, naponta rágjuk át a témát, de minél inkább belemegyünk, annál inkább kétségbeesünk. Miért? Hová? Minek? 

Nézzük a tényeket!

Az eddig megszokott jelentkezési határidőnek már rég búcsút mondhattunk: február 15. helyett, március 1-ig lehet jelentkezni, de csak február elsejétől kezdődik a hajrá. A rövidített jelentkezési időszak és a kitolt jelentkezési határidő még hagyján lenne, ha mára pontosan tudnánk, hogy melyik egyetem, milyen keretszámokkal, milyen pontszámokkal, mennyi államilag finanszírozott helyre vesz fel hallgatókat. Az biztos, hogy csak kevesek lesznek azok, akik beférnek az állami helyekre az egekbe szökött ponthatároknak köszönhetően.

És ez még semmi.

Ha netán - csodával határos módon - mégis bejutunk az állami helyek egyikére, az első adandó alkalommal alá kell írnunk az ún. hallgatói szerződést, ami több szempontból visszás, de leginkább visszavonhatatlanságát illetően. Mert ha bekerülsz, akkor bizony teljesítened kell a benne foglalt feltételeket, így szigorúan csak itthon vállalhatsz munkát, és csak akkor merészkedhetsz ki külföldre, ha az utolsó fillérig ledolgoztad, vagy visszafizetted tanulmányaid árát. 

Vannak, akik azt gondolják, ez az egész csak ÁTMENETI időszak, amit így vagy úgy, de túl kell élni. „Miért nem vártok, vagy találtok ki valami alternatívát, ahelyett, hogy fejest ugortok a felsőoktatási káoszba?" - tette fel a kérdést egyik tanárunk, aki szerint lesz még változás bőven, csak ki kell várni. Hogy pozitív vagy negatív? Nos, pontosan ez az a kérdés, amire senki sem tudja a választ. Az optimisták bíznak a jövőben, a pesszimisták a felsőoktatás összeomlását vizionálják, miközben a realisták kivárásra intenek. 

Lia szerint - aki tavaly végül a felsőfokú szakképzést választotta - szakképzésben érdemes gondolkodni, mert neki nagyon bejött, és sosem árt, ha az ember több lábon áll ebben a mai világban. A sok bizonytalan kimenetel mellett ez talán biztonságot nyújthat. Államilag elismert bizonyítvány lesz a kezünkben, méghozzá úgy, hogy az első szakma megszerzése ingyenes, de ami a legfőbb: senki nem irat alá veled hallgatói szerződést. 

Ma fogok beiratkozni a Schola Europa Akadémia esti tagozatos jogi asszisztensi képzésére. Ezek már tényleg az utolsó pillanatok: szerdáig lehet még jelentkezni (azaz szeptember 13-ig), az első tanítási nap pedig szeptember 15-én, szombaton lesz. Új fejezet kezdődik az életemben: beülök az iskolapadba és elkezdek dolgozni.