HALLGATÓI HÁLÓZAT (HaHa)

• Önszerveződő magyar diákmozgalomként definiálják magukat. A HaHa 2011 tavaszán alakult meg egy maroknyi diák részvételével, akik felhárborodtak a Corvinus bezárásáról és a felsőoktatás területén tervezett hallatlan megszorításokról kiszivárogtatott híreken. A Hallgatói Hálózat nem csak egy klasszikus szervezet szeretne lenni, hanem egy valódi hálózat, ami egy diákmozgalom alapjait teremthetné meg.
  
  
• Ún. sejtekből áll, Budapesten az ELTE és BME egyetemén vannak sejtjeik, míg vidéken Pécsen, Szombathelyen, Debrecenben, Szegeden, Győrben, Miskolcon és Kecskeméten. Emellett a MuHaHa a Művészeti Hallgatók Hálózatának sejtje.
  
  
• A Hallgatói Hálózat jelenleg két szinten épül fel: egyrészt lokális szinten, másrészt a sejtek delegáltjai alkotják a Koordinációs Bizottságot, amely helyi ügyek mellett országos ügyekkel/megmozdulásokkal is foglalkozik. A szervezeti felépítésről és működésről ITT és még inkább ITT olvashatsz bővebben.
• A Hallgatói Hálózat 6 pontjához (lásd alább) csatlakozott a Középiskolások Hálózata, az Oktatói Hálózat, a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzat. Erről 2013. fenruár elején készült közös videójukban (lásd alább) is beszélnek. 
• Mivel az Felsőoktatási Kerekasztalhoz Balog Zoltán EMMI miniszter nem hívta meg a Hahát, csak HÖOK-on keresztül tudják szempontjaikat érvényesíteni. 
• Február elején úgy nyilatkoztak a HÖOK-al való viszonyukról, hogy továbbra is együttműködnek velük, közösen dolgoznak a munkacsoportokban és konzultálnak például azokban a kérdésekben, amiket a HÖOK a kormánnyal kötött részmegállapodásban aláírt (bár ezzel a megállapodással nem értenek egyet).  
  
  
• Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum alapító tagjai.
  
  

• 2012. December 10-én az ELTE-n a Hallgatói Hálózat Fórumán elfogadták a diákság követeléseit, a hat pontot. (A 6 pontot a 2012. december 17-án megalakuló Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum szintén elfogadja - lásd lentebb.)
  1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
  2. A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!
  3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
  4. Töröljék el a hallgatói szerződést!
  5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
  6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba.

• A Hallgatoihalozat.blog.hu-n olvasható követelések:

1. Korszerű, átfogó, tényekre alapozott, rövid és hosszú távra is szakmapolitikailag jól megtervezett felsőoktatási reformot szeretnénk.
2. Semmit rólunk, nélkülünk! Követeljük a Felsőoktatási törvény visszavonását, a mögötte álló közpolitikai célokról, elképzelésekről pedig valódi vitát az érintettekkel!
3. Nem akarunk szolgaegyetemekre járni! Követeljük a felsőoktatás finanszírozásának visszaterelését a világos, hosszú távon kiszámítható keretek közé!
4. Követeljük 2012 szeptemberére a keretszámok visszaállítását és az állami finanszírozás kereteinek fokozatos, előre látható, érvekkel alátámasztott, az érintettekkel megvitatott kialakítását!
5. Ne próbálják az állami hivatalnokok felülírni a munkaerőpiac igényeit!
6. Nem akarunk eladósodni, csak abban az esetben tudjuk elfogadni a tandíjat, ha az a minőségi oktatást szolgálja.
7. Követeljük egy szociális alapú ösztöndíj-rendszer kidolgozását, mert a Diákhitel 2. nem az!
8. Nem fogadjuk el a röghöz kötés intézményét, töröljék el a hallgatói szerződéseket! Külföldre távozó honfitársainkban pedig ne ellenséget, hanem lehetőséget lásson, és annak megfelelően viszonyuljon hozzájuk!
9. Autonóm egyetemet és nemzetközi viszonylatban is versenyképes magas színvonalú felsőoktatást akarunk!
10. Követeljük, hogy az egyetem a társadalmi felemelkedést is szolgálja! Az egyetem mindenkié! Senki ne maradjon ki a felsőoktatásból anyagi okok miatt!
    
    

Módszereik

• Előszeretettel akcióznak és tüntetnek. A látványos megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek megmozgatják a közösséget. A kommunikációt kiviszik az utcára és az egyetemi terekbe. Radikális lépésekre is hajlamosak.
• A bázis alapú demokrácia elvén döntenek. Szervezeti fejlődésük párhuzamosan halad a tagok és sejtek bővüléséve. Jól szervezettek, a feladatokat munkacsoportok szerint osztják fel.
• Készek a tárgyalásra, de nem fogadják el a homályos ígéreteket, csak a konkrétumokat. Kitartanak követeléseik mellett.
• Nyíltak és tettrekészek. A transzparenciát helyezik előtérbe és elutasítják a kapcsolatot a poltikai erőkkel.

Eredményeik

• Alig egy év alatt olyan jelentős diákszervezetté nőtték ki magukat, akikkel számolnia kell a döntéshozóknak. Felhívásaik nyomán több ezer diák állt be soraik mögé, hogy jogaikért harcoljanak.
• Számos Hallgatói Fórumot tartottak és számos megmozdulást szerveztek.
• Létrehozták a „Tudd, hogy mihez van jogod" hallgatói kisokost, amely összefoglalja a diákok jogait a tüntetések/sztrájkok viszonylatában.
• A diákság megmozdulásai elérték, hogy minden szakon legyenek állami helye. A kormány nem tudta bevezetni a tandíjat. 
• Február első hetében a HaHA Felsőoktatási megállapodástervezetet nyújtott be decemberben elfogadott hat pontjuk alapján.  
• Nemzetközi kapcsolatokat építenek ki más diákszervezetekkel (így például legutóbb a zágrábi, belgrádi, vajdasági egyetemfoglaló diákok tartottak előadást tapasztalataikról), amelyek már régebb óta követelik a függetlenséget-szabadságot a felsőoktatásban.
  

• „Muszáj felemelni a szavunkat a bizonytalanság ellen, mert ez nem módszer, hogy ma így döntött a miniszterelnök úr, hogy ennyi lesz a ponthatár, vagy, hogy akkor ma lesz, holnap nem lesz hallgatói szerződés, mert ez nem járja." (egy HaHa tag az Index videóban)
• „Ma a felvételizőknek nagyon nehéz felelős döntéseket hozni. Mindeközben az öncélú államosítás a közoktatásban soha nem látott felforduláshoz vezetett". (Füzessi Károly, HaHa tag az Fn24-nek adott interjúban)
• „Magyarországon az emberek nem hajlandóak elhinni azt, hogy néhány száz diák felállt, és magától, önerőből ki mert állni az érdekeikért." (Tóth Fruzsi, HaHa tag a NOL tévében)

• Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egészen 2013. február elejéig nem volt hajlandó tárgyalni a Hahá-val mondván, hogy nem tekintik őket hivatalos szervezetnek. Az első találkozón ígérete ellenére végül nem Balog Zoltán miniszter, hanem sajtófőnöke és a kulturális parlamenti államtitkár vett részt. Bár a HaHa a beszélgetést terméketlennek értékelte, annak örültek, hogy végre a civil szervezetek közvetlen kérdéseket tehettek fel a döntéshozóknak. A teljes beszélgetés ITT nézhető meg.
• A HaHá-t ugyanakkor számos kritika éri, legfőképpen azért, mert állítólag pártpolitkai erők állnak mögöttük. Erről bővebben ITT, és ITT és ITT olvashatsz. 

Hogyan
csatlakozhatsz?

• Ha csatlakoznál vagy kérdésed van, akkor írj a szervezodj@gmail.com címre.
  
  

• Honlapjukon található alapító okiratuk szerint 2012. februárjában alakult meg a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése. Tizenhárom ELTE-s tanár és oktató hozta létre, azóta számos oktató csatlakozott hozzá. Létrehozását egyrészt az a meggyőződés motiválta, hogy a felsőoktatás jelenleg zajló átalakítása a felsőoktatás értékeinek megőrzésével és megújításával ellentétes következményekre vezet; másrészt az aggodalom az új felsőoktatási törvény és a felsőoktatás működését érintő kormányzati intézkedések miatt.
  
  
• Az Oktatói Hálózat szoros kapcsolatban áll a Hallgatói Hálózattal és állandó résztvevője a Hallgatói Fórumoknak, melyeket a HaHa szervez. 
  
• Ugyanígy jó kapcsolatot ápol és kiáll a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett, továbbá a Hálózat a Tanszabadságért szervezettel is jó viszonyt ápolnak. Mindennek oka, hogy az OHA nem csupán a felsőoktatási rendszerben szeretne az érintettek számára elfogadható átalakítást, hanem a közoktatásban is. 
  
  
• Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum alapító tagjai.
  
  

• Célja a honi felsőoktatás értékeinek megőrzése és megújításának előmozdítása.
• Bár egyetértenek azzal, hogy a korábbi szabályozás sok tekintetben módosításra szorul, ugyanakkor bármilyen módosítást csak akkor tartanak elfogadhatónak, ha az nem korlátozza a felsőoktatási intézményekben zajló tanítás és kutatás szabadságát, a felvételizők és a hallgatók esélyegyenlőségét, az oktatás költségeinek igazságos megosztását és a diplomások szabad munkavállaláshoz való jogát.
• Ragaszkodnak hozzá, hogy bármilyen jogszabály-módosítás csak alapos elemzések, hosszú távú hatástanulmányok, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetések után következhessenek be. Éppen ezért feladatuknak tartják, hogy konkrét javaslatokat fogalmazzanak meg.
• Kötelességüknek tartják, hogy közösen lépjenek fel a rögtönzésszerű, diktatórikus és centralizáló oktatásirányítással és következményeivel szemben, élve mindazon lehetőségekkel, amelyek a civil szféra számára rendelkezésre állnak.

Módszereik

• Bár nem szerveznek a Hahá-hoz hasonló flashmobokat és tüntetéseket, aktívan részt vesznek rajtuk, jelenlétükkel támogatják ezeket. 
• Felsőoktatási szakmai fórumokon előadásokkal, nyilvános eszmecserével, vitával formálják elképzeléseiket és a HaHa által szervezett Hallgatói Fórumokon is részt vesznek. 

Eredményeik

• Megalakulásuk óta számos oktató csatlakozott a hálózathoz, így 2013.02.17-én 460 tagot számláltak. 
• Leginkább a Facebookon aktívak, ahol mindig közzétszik a HaHa eseményeit is. 
• Kiállnak a HaHa mellett, szolidaritásukról biztosítják őket. (Legutóbb február 13-án adták ki erről szóló közleményüket, amelyben azt írják, hogy az országszerte zajló diáktüntetések és egyetemfoglalások felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy súlyos veszélyben van a felsőoktatás és a diplomások jövője is. A kormány látszat-egyeztetéseiről és látszatengedményeiről szóló sikerpropaganda azt sugallja, hogy a felsőoktatásban immár „minden rendben van”, miközben semmi sincs rendben.)
• A fontos ügyekben hallatják hangjukat (például a Schmitt ügyben is állás foglaltak).
• Számos szakmai fórumot tartottak és terveznek még tartani.
• Febuár első hetében a PDSZ,  az Oktatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságéért, a Szülői Hálózat, a Középiskolások Hálózat és a Hallgatói Hálózat közösen szerveztek fórumot Budapesten, "El a kezekkel az oktatástól" címmel. 
  
  

• Az egyenrangú partnerek közötti tárgyalásban hisznek. Nem fogadják el a homályos ígéreteket, konkrétumokat tudnak csak tárgyalási alapnak tekinteni. Jó példa erre január 21-ei közleményük, amelyben a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közötti megállapodás szövegéről úgy nyilatkoznak, hogy az óhajokból és homályos törekvésekből álló, elnagyolt vázlat, amely nem rögzít pontos célokat, feltételeket, határidőket. Szerintük ebben az esetben a kormány a tárgyalásokat elsősorban saját kommunikációs céljaira használja fel, miközben a felsőoktatás sürgős megoldásra váró problémáit elodázza.
  
  

HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFEREMCIÁJA (HÖOK)

• A HÖOK történetből kiderül (a TELJES SZÖVEG ITT OLVASHATÓ), hogy a szervezet a rendszerváltás óta több ízben emelte fel hangját, tüntetett és tárgyalt - többek között - a bevezetendő tandíjról.

• A HÖOK a kormánnyal való tárgyalások során képviseli a hallgatók érdekeit - hangzik el a többek között a HÖOK, a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat és a Humán Platform közreműködésével készített videóban. 
  
  
• Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumalapító tagjai.
  
  

• 2012. december 17-én megalkul az Országos Felsőoktatási Egyezető Fórum, amely az alábbi állásfoglalást hozza:

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
2. Követeljük, hogy legalább 44.000-en kezdhessék meg állami ösztöndíjas formában felsőfokú tanulmányaikat!
3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
4. Töröljék el a hallgatói szerződést!
5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba!
   
   

• 2013. Január 21-én a HÖOK részmegállapodást ír alá a szaktárcával. A felek nyolc pontban állapodtak meg:
  a) ez a megállapodás csak „részmegállapodás", mert a hallgatók követelései csak részben teljesültek;
  b) 2013-ban folytatódik a felsőoktatás átfogó átalakítása, és bővülnek a források
  c) a keretszámok rendszerét eltörölték, így a bekerülés az intézményi kapacitásoktól függ
  d) áttekintik a felsőoktatási intézmények pénzügyi hátterét
  e) a rektorválasztás rendje nem változik
  f) az említett 16 szakon 10-20 százalékos arányban államilag támogatott képzés is indul
  g) a kormány speciális programokat indít a hátrányos helyzetű diákok esélyeinek növelésére
  h) létrejön egy ideiglenes mandátumú Felsőoktatási Kerekasztal, gazdasági szervezetek, a Magyar Rektori Konferencia és a HÖOK részvételével.
  
  
  
• Február 16-ai közleménye szerint a HÖOK csak akkor hajlandó részt venni a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha:
  • annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet (kivéve a külön megegyezést)
  • a tárgyalások világos, mindenki által elfogadott ügyrend szerint folynak; azaz a plenáris üléseket legalább 5 munkanappal előbb hívják össze, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre
  • adatokat kapnak az országot elhagyó diplomások számáról és arányáról szakterületenkénti bontásban, valamint az országot elhagyó, érettségivel, szakmunkás végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adatokat, emellett az országban dolgozó nem magyar állampolgárságú diplomások számáról.
    
    
  • Emellett megerősítették, hogy a HÖOK elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést". 
    
    

Módszereik

• A HÖOK számára rendkívül fontos, hogy törvénytisztelő módon szervezkedjen és tüntessen, és megtartsa a nyilvánosság előtt feddhetetlen státuszát. Mint kijelentették, a HÖOK mindvégig tartotta magát ahhoz az alapvetéshez, hogy a demonstrációit kizárólag az oktatás és az ifjúság ügyében, a magyar felsőoktatás felemelkedése érdekében szervezi. Ezért rendezvényei során mindig tiszteletben tartották mások jogait és nem csatlakoztak sosem pártpolitikai rendezvényekhez.
• Mandátumuk és a rendszerbe való beágyazottságuk révén a HÖOK-al kikerülhetetlen a tárgyalás. A tárgyalások tekintetében kompromisszum-készebbek, mint a HaHa és jobban alkalmazkodnak a kor politikusai által diktált igényekhez. 
  
  

Eredményeik

• 2013. Január 21-ai részmegállapodás, amely szerint eltörlik a keretszámokat (azaz egyelőre nem lesz egysége tandíj rendszer) és az első körben állami finanszírozásból kizárt 16 szakon is lesznek állami helyek.

• A HÖOK igyekszik jó kapcsolatot ápolni a szaktárcával, azonban alkalomadtán képes tartani a távolságot (Jó példa erre a fentebb már idézett levelezés, amikor két alkalommal is visszautasították Balog Zoltán meghívását a tárgyalásra.) 
• Kérdéses, hogy az eddigi partneri kapcsolatot mennyiben borítja fel a hallgatói szerződés alkotmányba elemésének terve, amely teljesen ellentétes a HÖOK és a szaktárca közötti megállapodás eddigi eredményeivel. 
  
  

• Hallgatói Önkormányzat tagja az lehet, akit a hallgatók megválasztanak. (ITT lehet érdeklődni)
  
  

FIDELITAS

• A Fidelitas szervezeti struktúrája nagyban hasonlít a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség kabinetrendszerének felépítéséhez. ITT nézheted meg a kabineteket és vezetőiket.
  
  
• A Fidelitas három szerveződési szinten működik, úgymint helyi, megyei és országos. A helyi szervezetek az adott településen élő, dolgozó vagy tanuló Fidelitas-tagokat fogják össze. Minden tagnak csoport-tagnak is kell lennie valahol, közvetlenül az országos szervezethez csatlakozni nincs lehetőség.
  
  
• Nem pártsemlegesek, a FIDESZ ifjúsági tagozata.
  
  

• A Fidelitas úgy került a képbe, hogy egy nappal a december 14-ei tüntetés után Orbán Viktor az Ötkert nevű romkocsmában tárgyalt 10-20 diákkal, akik - mint később kiderült - a Fidelitas képviseletében voltak ott. Itt követelések nem hangzanak el, csupán annyi szivárog ki, hogy a miniszterelnök megértette a diákok aggodalmát a keretszámokat illetően, ezért megígéri, hogy eltörlik a keretszámokat. A hallgatói szerződés melllett azonban továbbra is kitart.

• A Fidelitas konkrét követelésekkel nem állt elő, de több ízben kijelentette, hogy (az oktatási államtitkársággal, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel (IKSZ) és pécsi professzorokkal egyetemben) elítéli a hallgatók nyomásgyakorlási módszereit.
  
  
• A Fidesz ifjúsági társszervezete az MTI-hez február 11-én eljuttatott közleményében azt írta: a felsőoktatási átalakításokról szóló tárgyalások során a kormány minden legitim érdekvédő szervezettel egyeztetett és tárgyalóasztalhoz ült. A Fidelitas szerint a HaHa a legutóbbi akcióival elárulta magát és a fiatalokat: a szervezet nem más, mint egy politikai szervezet érdekvédelmi álruhában. Hozzátették, hogy a HaHa politikai célból indulatokat gerjeszt, meg akarja osztani a fiatalokat.
  
  

Módszereik

• Közleményekben reagálnak és biztosítják szolidaritásukról a kormányt.

Eredményeik

• Az Ötkertnben folytatott tárgyaláson jelentette be Orbán Viktor, hogy eltörlik a keretszámokat.

• A kormány kitüntetett figyelemben részesíti őket, kölcsönösen támogatják egymást.
  
  

Hogyan
csatlakozhatsz?

• Ha kitöltöd ITT az űrlapot, a Fidelitas képviselői pár napon belül felveszik veled a kapcsolatot.

FELSŐOKTATÁSI KEREKASZTAL

• A kerekasztal megalakításának terve a szaktárca és a HÖOK közötti januári tárgyalások során merült fel (volt már példa Felsőoktatási Kerekasztalra egyébként 2006-ban is).
• A kerekasztal végül a szakminiszternek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával múlt héten aláírt részmegállapodása alapján jött létre. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza.
  
  
• Tagjai a szakminiszterek, a HÖOK, a Magyar Rektori Konferencia mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács (hogy a gazdasági szféra is szót kaphasson). 
• Feltehetően csatlakozik még a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a HÖOK továbbra is úgy véli, szélesíteni kell a bevont szervezetek körét.

• Három munkacsoport működik a kerekasztal berkein belül: a finanszírozási munkacsoport feladata az aktuális problémák feltárása és megoldási javaslatok kidolgozása lesz (így például meg kell állapodni arról a 47 milliárdos többletforrásról, amelyet a felsőoktatásnak szeretnének juttatni az idén az adósságállomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására), a hallgatói felelősség munkacsoportban főként a hallgatói szerződésről beszélnek majd, míg a strukturális-tartalmi munkacsoportban a képzési szerkezettel összefüggő témákat tárgyalják, úgy mint az egyetemi autonómia, vagy a rektorválasztás kérdésköre. 
  
  
• A résztvevők szakértői anyagokat osztanak meg egymással, a munkacsoportok külön-külön is üléseznek, majd plenáris ülésen egyeztetik, mire jutottak.
  
  

• A kerekasztal résztvevői nem zárják ki, hogy törvénymódosításra lesz szükség. Ez esetben azt még a tavaszi ülésszak alatt a kormány, illetve az Országgyűlés elé szeretnék tárni.
  
  
• A résztvevők között számos ellentét feszül (leginkább anyagi téren, hiszen a rektorok intézményei már most nehéz helyzetben vannak), de abban egyetértettek, hogy átláthatóbb, hatékonyabb rendszerre van szükség.
  
  

Módszereik

• Szigorúan a tárgyalásos formában hoznak majd döntéseket. Tagjaiknak kimondatlanul is tartózkodniuk kell a demonstárciótól, amit a HÖOK korábban ki is jelentett (legutóbb ebben a kérdésben már nem volt ennyire egyértelmű, lásd fentebb.)

Eredményeik

• Eddig egy ülést tartottak, ahol kijelentették segélyalap jöhet létre a finanszírozási gondokkal küzdő felsőoktatási intézmények megsegítésére, az erről szóló javaslatot a szaktárca hamarosan a kormány elé terjeszti - jelentette be az emberi erőforrások minisztere. 
  
  
• Beszéltek még a struktúraváltás kapcsán a szakok szűkítéséről, aminek koncepciójának elkészítését a Rektori Konferencia vállalta fel, ennek fejében a kormányoldal felvállata a folyó fizetési problémák menedzselésére a fentebb említett alapot. 
  
  

• Az Oktatási Kerekasztal a HÖOK-on kívül más diákszervezetet nem kíván bevonni a tárgyalásba.  Feltehetően a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete még csatlakozhat. 
• Mint a HaHa tagja elmondta „Balog Zoltán nem hívott meg minket, úgyhogy csak így tudjuk (mármint tüntetésekkel) a szempontjainkat érvényesíteni. Megjegyzem, hogy a kerekasztal mellett ugyanakkor ott ül számos olyan szereplő, amelynek szerintünk semmi keresnivalója nincs ott. Nem értjük például, miért szólhat bele a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara abba, milyen legyen az egyetemi képzés".
  
  

ORSZÁGOS FELSŐOKTATÁSI EGYEZTETŐ FÓRUM (OFEF)

• 2012. december 17-án alapították meg a magyar köz- és felsőoktatás képviselői, mivel „érzékelve az oktatáspolitika súlyos válságát felismerték az összefogás szükségességét".
• Alapítók: Magyar Rektori Konferencia Elnöksége, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Hallgatói Hálózat tagjai, Oktatói Hálózat tagjai, Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. 
• Később csatlakozott a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) is.
  
  

Követeléseik és Céjaik

• A decemberben megfogalmazott hat pont teljesítése mellett a tagok követelik, hogy a kormány ne csak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), hanem a decemberben létrehozott Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumot (OFEF) tekintse tárgyalópartnernek.
  
  
• Az Országos Felsőoktatási Egyezető Fórum továbbra is képviseli a 6 pontot. Ennek bizonyos részei azonnali intézkedést kívánnak (forráskivonás), bizonyos részei hosszabb távú intézkedést kívánnak, ezeken dolgoznak együtt a munkacsoportokban.
  1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
  2. Követeljük, hogy legalább 44.000-en kezdhessék meg állami ösztöndíjas formában felsőfokú tanulmányaikat!
  3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
  4. Töröljék el a hallgatói szerződést!
  5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
  6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba!
     
     

Módszereik

• Azért alakultak, hogy követeléseiket tárgyalások útján valósítsák meg. 
• Céljaik elérését nagyban nehezíti, hogy a szaktárca mindent megtesz annak érdekében, hogy kizárja őket az érdemi kommunikációból.
  
  

Eredményeik

• Abban egyetértettek, hogy az intézmények finanszírozásáról még januárban tárgyalni kell. (És lám, a Felsőoktatási Kerekasztal ezt meg is tette, sőt segélyalap létrehozását helyzte kilátásba).
• Az első egyeztetésen a felek kiemelték a közoktatás területén tapasztalható problémákat, és felhívták a figyelmet a köz- és a felsőoktatás szoros kapcsolatára is.