Ha még bírod szusszal, most folytathatod azokat a pszichológusok által kidolgozott önismereti teszteket, amelyek segíthetnek annak eldöntésében, hogy milyen beállítottságú vagy és személyiségedhez milyen munkakör és/vagy milyen munkatípus illik a legjobban. Megtudhatod mennyire vagy alkalmazkodó (csapattag), milyen értékek a legfontosabbak a számodra, milyen típusú munka az ideális számodra és milyennek képzeled el az ideális munkahelyet. 

Mennyire vagy csapatmunkás?

Ez a teszt arra jó, hogy felmérd, mennyire vagy alkalmazkodó, mennyire tudsz adott helyzetben közösségben dolgozni, és ha benne vagy, milyen pozíciót vállalsz a csapatban. A megfelelés iránti igény és a személyes önállóság közötti skálát térképezed fel önmagad szempontjából, ha kitöltöd ezt az igaz vagy nem válaszokra épülő tesztet. 

Milyen értékek, szükségletek a legfontosabbak a számodra?

Munkánk vagy a tanulmányaink során különböző szükségletek fontosak számunkra, melyeknek így vagy úgy, de a kielégítésére törekszünk. Olvasd el egymás után az alábbi állításokat és pontozd mindegyiket, aszerint, hogy mennyire fontos számodra adott kijelentés.

• 5 = nagyon fontos
• 4 = többnyire fontos
• 3 = elég fontos
• 2 = esetenként fontos
• 1 = soha nem fontos
  
  

Értékelés:
Az értékelésnél négy különböző kijelentés csoportot vizsgálunk meg, és amely csoportban a legmagasabb pontszámot értük el, az lesz ránk a legjellemzőbb. A másik szempont, amit a teszt vizsgál, hogy mennyire van igényünk egyáltalán adott szükséglet kielégítésére. 

• Teljesítmény központúság: 1-5 kérdés pontjainak összege
• Emberi kapcsolatok iránti igény: 6-10 kérdés pontjainak összege
• Autonómia iránti igény: 11-15 kérdés pontjainak összege
• Mások befolyásolásának igénye: 16-20 kérdés pontjainak összege
  
  

• 5-12 pont adott szükséglet iránti igény gyenge
• 13-20 pont adott szükséglet iránti igény közepesen erős
• 21-25 pont adott szükséglet iránti igény erős és meghatározó

Mit jelent számodra a siker?  

A siker mindannyiunk számára fontos, az viszont már egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazt értjük alatta. Te hogyan határoznád meg önmagad számára a sikert? Mi a karrier célod? Olvasd el egymás után az alábbi állításokat és pontozd mindegyiket, aszerint, hogy mennyire fontos számodra adott kijelentés.

• 5 = nagyon fontos
• 4 = többnyire fontos
• 3 = elég fontos
• 2 = esetenként fontos
• 1 = soha nem fontos
  
  

Értékelés
Add össze az alább meghatározott kérdésekre adott válaszaidnak az összegét majd oszd el az eredményt nyolccal, így kapod meg azt az arányszámot, amely megmutatja, hogy adott cél mennyire fontos a számodra. Ha mindegyiket kiszámoltad felállíthatod a saját karrier rangsorod. A tesztet érdemes 2-4 évenként megismételni, hiszen az ember céljai változhatnak. Az eredmények értékelése segíthet abban, hogy felismerd, milyen célok számítanak neked a leginkább, azaz melyik területen van szükséged legjobban a sikerre és megerősítésre. 

• Státusz/ Gazdaság: 1, 7, 12, 16, 24, 26, 34, 36 = X/8 =
•  A társadalom szolgálata: 6, 15, 18, 22, 33, 35, 39, 42 = X/8 =
•  Jó családi kapcsolatok: 3, 8, 10, 11, 20, 25, 31, 41 = X/8 =
•  Személyes elégedettség: 2, 14, 17, 23, 27, 29, 38, 40 = X/8 =
•  Szakmai sikerek: 5, 13, 21, 32, 37 = X/5 =
•  Biztonság: 4, 9, 19, 28, 30 = X/5 =

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a nők és a férfiak általában milyen eredményekkel zárták a tesztet. Eszerint a legtöbb ember a pozíció megszerzését és a gazdagság elérését tartja a legkevésbé fontos célnak, míg a legfontosabbnak a személyes elégedettséget és a jó családi kapcsolatokat. Az azért jól látszik, hogy óriási különbség nincs a számok között, azaz a legtöbbeknek mindegyik cél fontos valamilyen szinten, maximum a rangsorban lehet különbség.

Karriercél	Nők	Férfiak
Pozíció és gazdagság	3,48	3,65
Társadalmi hozzájárulás	4,04	4,09
Jó családi kapcsolatok	4,44	4,28
Személyes elégedettség	4,6	4,43
Szakmai sikerek	4,21	4,29
Biztonság	4,3	4,21

Korábban is bemutattunk már pályaválasztási teszteket, de most igyekeztünk olyan újabb teszteket találni, amelyek még közelebb vihetnek minket az önismerethez és pályaválasztáshoz. A tesztekre általában igaz, hogy nem érdemes készpénznek venni az eredményeket, ugyanakkor a tesztek nagyon is hasznosak (és szórakoztatóak) lehetnek egy-egy gondolat megerősítésében/elvetésében.

Mondj három állatot, megmondom ki vagy!

Bemelegítésként végy elő egy papírt és ceruzát/tollat majd írd fel azt a három állatot, amelyeket a legjobban szeretsz. Bármilyen állat lehet, itt a legfontosabb az, hogy ne gondolkozz túl sokat, igyekezz spontán lenni, mert minél spontánabb vagy, annál hitelesebb lesz a válaszod. 
Még egy jó tanács: próbáld meg megindokolni is a válaszokat miután leírtad a három kedvenc állatodat. Például: „a kutyát azért szeretem mert például hűséges, ragaszkodó, engedelmes, megbízható stb". 
Itt nézheted meg a teszt kiértékelését. 

A következő teszt még mindig csak játék és megint az állatoké a főszerep. A spontán döntés szabálya itt is áll, azaz mindig azt az állatot válaszd, amelyet elsőre a legtalálóbbnak éreztél. A teszt nagy előnye, hogy játékosan vezet bele a sűrűbe, azaz miközben kitöltöd fogalmad sincs róla, melyik kérdés mire vonatkozik. Mint minden tesztnél, itt is érdemes végiggondolni a történetet visszafelé, azaz, hogy melyik kérdés és melyik válasz miért vonatkozhat adott témakörre. 
Itt kezdhetsz bele a tesztbe.

Képzelj el egy fát!

A fa-rajz teszt a pszichológia/pszichoterápia egyik legalapvetőbb tesztje, amellyel a páciensekről nagyon rövid idő alatt sok minden kiderül. Nincs más dolgod mint elővenni egy üres papírlapot (lehetőleg A4-es legyen), ellazulni és elképzelni magad elé egy fát. Nem kell különösebben megerőltetned magad, hogy meglásd a fádat, a fa képe azonnal be fog ugrani. Ezt követően kezd el megrajzolni a képzeletedben feltűnt fát, ami természetesen a rajzolás közben is alakul, változik. Az értelmezéshez számos szempontot találhatsz még a neten, de ha el akarsz mélyedni a fa-rajzokban (netán családi-baráti körben tesztelgetnél tovább) érdemes olyanokat keresned, amelyek a pszichológiai tanulmányokban is megtalálhatóak - hiszen ezt a tesztet minden leendő és gyakorló pszichológusnak ismernie kell. 

(Itt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a Rorschach-teszt ugyanígy kötelező tananyag, értelmezése azonban sokkal bonyolultabb és hosszabb tanulmányokat követel meg. Bár a teszt érdekes és tanulságos, szakember nélkül nem javallott belekezdeni, mert téve következtetésekhez is vezethet.)

Önismereti tesztek

Kellőképpen bemelegítettünk ahhoz, hogy belekezdjünk a komolyabb tesztekbe. A hiteles, tudományos igénnyel összeállított, pszichológusok által szerkesztett önismereti tesztekkel sokkal többet megtudhatunk magunkról, mintsem gondolnánk. Ezek a teszt-kérdőívek segíthetnek mind az önismeretben mind az önfejlesztésben. Ha ugyanis tisztában vagyunk személyiségjegyeinkkel és készségeinkkel, egyszerűbben tudunk olyan munkakört választani, ami személyiségünkhöz leginkább illeszkedik.

A tesztek többsége nemcsak az eredménnyel befolyásolja a kitöltőit, hanem a kitöltés közbeni gondolkodással. Ugyanakkor érdemes körültekintőnek lenni, amikor a neten különböző önismereti tesztet töltünk ki, mert bizony vannak, akik ebben is üzletet látnak (vagy például a szcientológiai egyház is előszeretettel csalogatja az embereket képességfelmérő tesztekkel és a képességek növelésének lehetőségével) és a tesztekre építve különböző szolgáltatásokat szeretnének értékesíteni. Természetesen számos önismereti tréning hasznos, de arra most nem vállalkoznánk, hogy ezeket elemezzük. Elég tehát annyi, hogy ha ilyet szeretnénk, érdeklődjünk utána alaposan, ha pedig nem, igyekezzünk elismert-megbízható-plusz szolgáltatás mentes teszteket keresni.

Hogyan küzdesz meg a problémával?

Az érettségi, a felvételi, a továbbtanulás eldöntése, vagy éppen egy munkahely megtalálása mind-mind megoldandó feladatokat állítanak elénk. Ha kitöltöd ezt a tesztet, kiderül, hogyan küzdesz meg a problémákkal, amelyekkel életed során szembesülsz. A teszt abból a szempontból kellemetlen lehet, hogy pontosan azoknak a szituációknak a végiggondolására késztet, amelyekben szükség volt a probléma megoldó képességedre. Előnye, hogy az újragondolás során megerősítheted magadban, milyen hozzáállással bírsz és érdemes lenne-e rajta, s ha igen, milyen irányban változtatnod.

Mi motivál (mi fog motiválni) munkád során? 

A MUNKAMOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍV eredetileg azt vizsgálja, hogy munkavégzésünkben, milyen motívumok a leginspirálóbbak, mely pszichológiai szükségletek motiválnak minket leginkább: hatalmi motívumok, a teljesítménymotiváció vagy a közösségben való együttműködés igénye (társulási motívum). Azok, akik még sosem dolgoztak és nincs tapasztalatuk a munka világában, gondoljanak osztályközösségükre úgy, mint egy munkahelyre. Az osztályközösség átvitt értelemben modellezi a munkahelyi körülményeket, ahol az osztálytársak a kollégák és a tanárok a vezetők. 

Vegyél elő egy papírt és az egy-egy számhoz rendelt három kijelentést rangsorold aszerint, hogy milyen mértékben felelnek meg a munkádról (tanulásról), illetve a munkában (iskolában) tanúsított viselkedésedről alkotott véleménynek, érzésednek. A leginkább megfelelő kijelentést jelöld 1-essel, a második leginkább megfelelőt 2-essel, a legkevésbé megfelelőt pedig 3-assal. (Némely állítás feltételezi, hogy vezető vagy, ha nem is vagy az, akkor csak próbáld elképzelni milyen vezető lennél adott helyzetben.)

Eredmény: 

Most nézd meg, hogy a rangszámok alapján mennyi pontot gyűjtöttél össze a három különböző kategóriában. Minél alacsonyabb a kapott érték, annál jellemzőbb rád az adott motívum, és minél magasabb, annál kevésbé jellemző. Vegyük észre, hogy jelen esetben mindegyik pontszám beszédes, a legalacsonyabb éppúgy, mint a legmagasabb. Amennyiben mindegyik oszlopban majdnem azonos pontszámok jöttek ki, feltehetően még keverednek benned a motivációk és időre van szükséged, hogy kiderüljön, a motivációk milyen sorrendben jellemeznek leginkább. 

Az eredmény segíthet továbbá abban, hogy meglásd jövőbeni (vagy éppen aktuális) munkahelyi motivációdat és ezt tudatosítva feltérképezd, hogy milyen területen vagy a legjobb. Például, ha a társulási motívum pontszámod lett a legalacsonyabb, akkor számodra a team(csoport) munkák a legmegfelelőbbek, ahol több kollégáddal együtt tudsz majd egy feladaton dolgozni, vagy ahol a kollégák bevonásával még hatékonyabb a munkavégzés. Ha a teljesítménymotivációd a legalacsonyabb pontszám, akkor érdemes olyan munkát választanod, ahol nagy az iram és az elvárás, mert feltehetően ez fog feldobni és jól is fogod venni az akadályokat. A hatalmi motívum kiugrása esetén még nem feltétlen biztos, hogy jó vezető lennél, de az igen, hogy erre törekszel. Egy jó vezető ugyanakkor a hatalmi motívum mellett a társulási motívummal is erőteljesen rendelkezik, hiszen csak így tudja összehangolni és motiválni a munkatársait. 

Mióta működik az iskola?
Bár a kivétel erősíti a szabályt, a legalább egy évtizedes múltra visszatekintő szakképző iskolák esetében nagyobb a garancia, hogy megbízható színvonalat nyújtó iskolaként és nem üzleti vállalkozásként működnek.

Előnyök felvillantásában nincs hiány: a szakképzésbe jelentkezők két év alatt rögtön három szakmát is szerezhetnek, miközben megállás nélkül nyelvvizsgáznak, kommunikációs tréningekre és csapatépítésre járnak. Vajon minden arany, ami fénylik?

Mintha némiképp eltolódott volna a hangsúly az oktatásról (azaz a lényegről) az érettségi után ingyenes szakképesítést kínáló iskolákban. Nem tudni, ki kezdte hamarabb a licitálást, de mára számos intézmény honlapja/ismertetője/molinója arról szól, hogy micsoda fantasztikus PLUSZ lehetőségeket kínál egy-egy iskola, természetesen mind GARANTÁLTAN és mind INGYEN. 

Szerencsétlen diák azt sem tudja hová nézzen, amikor iskolarendszerű (nappali) OKJ képzés után kutatva feltéved egy-egy honlapra. Ha éppen nem szúrja ki a szemét, akkor elég csak legördítenie a „Miért éri meg minket választani?" menüpontot, hogy rázúduljon a csábítás-halom. 

Egy-egy iskola ígérethegyeit olvasva az embernek az az érzése támad, hogy a világ tele van időmilliomosokkal és extra gyors felfogóképességű egyedekkel, kvázi zsenikkel. Kulcsmondat: álljunk több lábon, mert az élet kemény! Két év alatt villámgyorsan cukrász képesítést szerez a delikvens, de közben annyira nem bír magával, hogy hozzácsapja a gyógymasszőr és az idegenvezető képzést is.

De a lényeg nem is ez, mert hozunk még példákat a lehetetlen ígéretekre. A lényeg a hozzáállás, az a megközelítés, ahogy ezek az intézmények potenciális hallgatóikra tekintenek. Az egész rendszer kezd hasonlítani egy választási kampányhoz, ahol a lényeg nem a programon, hanem az eszement meggyőzésen van. Ahol már nem az oktatás, nem adott szakma tisztelete, hivatástudat felébresztése a cél, hanem csak és kizárólag az, hogy még egy halacska fennakadjon adott iskola hálójában.

Vajon miért nem az oktatás kiválóságával, a tanárok briliáns voltával, az iskola büszkeségivel és eredményeivel villognak az intézmények?

Kínos, hogy hülyének nézik az érettségizett diákokat. Az - egyébként nyilvánvalóan teljesíthetetlen - licitálásokkal az iskolák egymást hülyítik el, saját maguk kvalitását kérdőjelezik meg, és hasonlítják magukat egy olyan, erősen marketing szagú, minőségtelen cukormázhoz, amelynek valódi tartalma konvergál a nullához.